701 talált cikk a hiánypótlás kifejezésre

Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.

Kérdés: Elektronikus úton kaptuk meg az APEH és a VPOP együttes adóigazolását közbeszerzési pályázat benyújtása céljából. A dokumentumot az APEH elektronikus aláírással látta el. Az ajánlatkérő hiánypótlásban kérte ezen igazolás beadását eredetiben vagy közjegyző által hitelesítve, azaz ezen igazolás ilyen formában nem került elfogadásra. Újabb adóigazolást közjegyzőnél szerettük volna hitelesíteni, de nem fogadta el azzal, hogy ez nem számít eredetinek. Kérdésünk, hogy jogosan járt-e el az ajánlatkérő és a közjegyző?

Kérdés: Mit lehet tenni az ellen, hogy az ajánlatkérők cégkivonat csatolását kérjék a jogszabály rendelkezése ellenére? (Az említett gyakorlat általános.)

Kérdés: Az ajánlatkérő hiánypótlást kér, mivel a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében az önéletrajzból nem állapítható meg az előírt minőségbiztosításban, minőségirányításban szerzett legalább két év szakmai gyakorlat megléte. Az önéletrajz tartalmazza, hogy az azzal érintett személy 2000-től cégünknél minőségbiztosítási vezetőként dolgozik. Ezenkívül az állás ismertetése keretében tartalmazza, hogy feladata a cég irányítási rendszereinek (MIR-KIR-MEBIR) vezetése, belső auditok készítése. Mivel kellene kiegészíteni az önéletrajzot, hogy egyértelmű legyen a szakmai gyakorlat megléte? Lehet-e az ajánlatkérőnek hivatalosan kérdést feltenni erre vonatkozóan hiánypótlás beadása előtt?

Kérdés: Minek minősül, ha egy ajánlattevő csupán egy olyan egyoldalas iratot nyújt be ajánlatként, amelyben azt nyilatkozza, hogy majd ad ajánlatot, de most nem tud? "Ajánlatát" befogadták, hiszen a boríték formailag rendben volt. Ezzel a lépéssel lehetőséget kap az ajánlattevő arra, hogy a többi ajánlattevő nyilatkozatait, főbb műszaki adatokat és ajánlati árait megtudja, ő viszont a saját ajánlatát ténylegesen nem nyújtotta be. A kiírók nem utasítják el ezt a fajta "ajánlatot", sőt, olyan eset is volt, amikor lehetőséget adtak a hiánypótlásra, és megküldték a részére a többi ajánlattevővel folytatott összes levelezést is. Jogszerű ez?

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?

Kérdés: Az új törvény szerint már csak útmutatót adhat ki a Tanács. Mi lesz a régi anyagokkal, melyeknek nem útmutató a nevük?