701 talált cikk a hiánypótlás kifejezésre

Kérdés: A hiánypótlási határidő lejárta után teljesített hiánypótlás elfogadható?

Kérdés: Mi az értelme az önkéntes hiánypótlásnak? Ha az ajánlatkérő nem észlelt hiányt, miből juthat az ajánlattevő arra a következtetésre, hogy ajánlata annak ellenére hiányos?

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?

Kérdés: Kötelező-e az elektronikus aukció?

Kérdés: Az ajánlatkérő ajánlati biztosítékhoz kötötte az ajánlattételt, és az ajánlattevő azt nem tette le semmilyen formában. Kell-e tovább vizsgálni az ajánlatát, el kell-e neki küldeni a többi ajánlattevő hiánypótlásra felszólító levelét, és fel kell-e őket szólítani hiánypótlásra szükség esetén?

Kérdés: Milyen jogszabályon alapul a felhívásnak az a rendelkezése, mely szerint az "önkéntes" hiánypótlást az eredményhirdetést megelőző legkésőbb 10 nappal nyújthatja be az ajánlattevő? Ehhez kapcsolódva kérdésünk az is, hogy a hiányokat meddig lehet pótolni?

Kérdés: Az ajánlattétel során az eredeti anyagban számos olyan eredeti okmány szerepelt (közjegyzői cégkivonat, OFI-anyag pecséttel, lefűzve stb.), ami megakadályozta a spirálos lefűzést. Hőkezeléssel akartuk beköttetni (a másolat így készült el), viszont az eredetit nem lehetett így a fenti okok miatt. Így végül fémsínbe kellett tenni, fekete fedlappal. A másolat hőkezeléssel készült, átlátszó fedlappal. Természetesen a fedlapot és a lefűzést leszámítva, a pályázatok teljesen azonos tartalommal bírnak, megjelölve rajta, hogy melyik a másolat és melyik az eredeti példány. Ugye ezért nem lehet érvénytelen a pályázat, hiszen mind a két példány megbonthatatlan kötéssel van, roncsolásmentes, csak éppen más eljárással készült el a kötés, illetőleg a felső borítólap az egyiknél teljesen fekete, a másiknál átlátszó? (Hiánypótlás van.)

Kérdés: Az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított, de a kiírás szerint nyertesség esetén, ha a kizáró okokról szóló igazolásokat az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be, már nem ad lehetőséget hiánypótlásra. Nem ellentétes a kiírásnak ez a két része egymással?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?

Kérdés: Az új kizáró oki szabályok hatálybalépése hogyan értelmezhető?