Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén

Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adott válaszban mindenképpen szét kell választani a hiánypótlást abból a szempontból, hogy az ESPD mint nyilatkozat hiánypótlásáról van szó, vagy az ESPD alapján benyújtásra kerülő nyilatkozatokról, melyek hiánypótlás keretében érinthetik magát az eredeti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.

Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt – ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra –, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esetben az ajánlatkérő hibásan határozta meg a beszerzés becsült értékét. Ezt a helyzetet azonban nem lehet kezelni a közbeszerzési értékhatár negligálásával. Amennyiben négy ajánlattevő meghívására csak 18 millió forintot el nem érő becsült értékű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 7.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve – Kbt. 87. §-ának (4) bekezdése.Véleményünk szerint tehát a hiba a normaszövegben van, és nem javasolt ajánlatmódosításként értelmezni a tárgyalások során benyújtott ajánlatokat, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésfelmondással kapcsolatos kötelezettségek

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályos Kbt. 142. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítésének dokumentálására. Ezen túlmenően, amennyiben a szerződés idő előtt megszüntetésre kerül,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hiánypótlási jogintézmény célja és rendeltetése, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenséget eredményező hibáját vagy hiányosságát hiánypótlás útján kiküszöbölje az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező.Ebből következően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 11.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...2. lépésként elvégzi a bírálati cselekményeket, azaz – ha szükséges – hiánypótlást rendel el, felvilágosítást kér, számítási hibát javít, vagy aránytalanul alacsony árat stb. vizsgál;– 3. lépésként ellenőrzi a 321/2015. kormányrendelet III....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 13.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azaz melyek minősülnek "helyből érvénytelennek". Ez utóbbi kategóriába soroljuk azokat az ajánlatokat, amelyek olyan érvénytelenségi hibában szenvednek, amelyek sem hiánypótlással, sem felvilágosításkérés során nem orvosolhatók, nem küszöbölhetők ki, azaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 9.

Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ismételt hiánypótlásról a következők miatt. Az első felhívás ugyanis egy hiányzó nyilatkozat pótlására vonatkozott, míg a második a hibásan benyújtott nyilatkozat tartalmi hiányainak pótlásáról szólna, amely az eredeti nyilatkozat tulajdonképpeni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
22
23
24
…
58