Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...határozata megállapította."Mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság a korábbiakban, amikor még a fenti szabály nem volt hatályban, önhibáján kívül fogalmazhatott úgy, mely fogalmazás súlyos jogsértésre utal. Ugyanakkor a korábbiakban ennek a szóhasználatnak még...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 10.

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetben valójában a verseny tisztaságának sérelme sem állapítható meg. Függetlenül természetesen a külső szervezet által elkövetett hibától, az ajánlatkérőnek mindenképpen érdemes jeleznie ezt mind az ellenőrző szervezet, mind külső szakértő felé.A Kbt. 25...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 10.

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: A hatályos Kbt. szerint melyik gazdasági szereplő minősül alvállalkozónak, és melyik kapacitást nyújtó/erőforrást biztosító szervezetnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem keletkeztet teljesítési kötelezettséget, hanem az érintett szervezetnek kezességet kell vállalnia a teljesítés elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatban felmerülő kár vonatkozásában.Az előző bekezdésben hivatkozott jogszabályhely rendelkezése szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.

Alkalmasság a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés teljesítése során

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.

Felolvasólap tartalma szakember-értékelés esetén

Kérdés: Szakember-értékelés esetén – a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése alapján – a felolvasólapon szerepeltetni kell a szakember gyakorlati idején túl a szakmai tapasztalat leírását is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a 71. § (9) bekezdése szól. Nem szükséges tehát minden részletkérdést a felolvasólapon jelölni, ahol azt esetleg könnyebben elhibázza az ajánlattevő. Érdemes kiindulni a Kbt. 68. § (4) bekezdésének szabályaiból, és a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek.Mivel a kérdés nem kezelhető számítási hibaként, hiszen valójában az ajánlattevő nem számolta el az ajánlati árat, hanem nem megfelelő módon tüntette fel, így a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.

Ismételt hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Lehet-e újra ugyanazt hiánypótoltatni? Mi zárja ezt ki? Mi történik, ha mégis újra hiánypótoltatom ugyanazt a kérdéskört, annak ellenére, hogy már egyszer kértem? (Legfeljebb eljárásjogi hibát vétek, de lesz egy érvényes ajánlat az eljárásban.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében újabb hiánypótlás csak még nem pótolt hiány esetében értelmezendő, azaz korábban megjelölt hiány a későbbiekben újabb felszólításra sem pótolható.A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tevékenységéért, de mint a kedvezményezettnek szolgáltató tanácsadó, felelősséget kell, hogy vállaljon azért a kárért, ami saját hibájából következett. Ha azonban rossz utasítást kap, a bírálóbizottság mást állapít meg, a döntéshozó másként dönt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...benyújtsa a releváns dokumentumokat, biztosítva ezzel, hogy a későbbiekben ne maradjon el, vagy derüljön ki minél hamarabb az esetleges hiba. Azonban létezik hazánkban is egy olyan szemlélet, mely szerint a túlzottan korán benyújtott igazolást nem lehet figyelembe venni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.

Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ezt az ESPD-vel együtt nem lehet megtenni, ezért a bírálat azon szakaszában, amikor valóban be kell nyújtani, újra kéri. Ez a rendkívül hibás gyakorlat duplikálja a benyújtandó dokumentumok körét, és feleslegesen növeli az adminisztrációt, továbbá jogszerűtlen is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.
1
…
21
22
23
…
58