Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszadáskor előrebocsátjuk, hogy nem ismerjük atervezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, és nem tudjuk, mit jelent azÉ-1. A válaszadás során a Kbt.-nek az alkalmasság igazolására vonatkozórendelkezéseit vesszük figyelembe. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró ok "alkalmazhatósága"

Kérdés: Az ajánlatkérő egy előző eljárásban hamis adatszolgáltatás miatt kizárta az eljárásból az ajánlattevőt. Az ajánlattevő által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a KDB elutasította a kérelmet, és megállapította a hamis adatszolgáltatás tényét. A KDB e határozata elleni keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő még nem járt le, amikor egy másik eljárásban a kizárt cég ismét ajánlatot tett. Ezen új eljárásban érvénytelenné lehet-e nyilvánítani ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, vagy csak akkor, ha nem él keresettel a KDB határozata ellen? (Vagy ha keresettel él, a jogerős bírói ítélet után alkalmazható a fenti érvénytelenségi ok?)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kizáró ok akkor válik joghatályossá, azaz alkalmazhatóvá,ha a KDB határozata jogerőre emelkedik. Amennyiben a kizárt cég arendelkezésére álló 15 napos jogorvoslati határidőben bírósági felülvizsgálatotindít, akkor a bírósági eljárás jogerős lezárásáig várni kell a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény nem tartalmaz a kérdés szerintirendelkezést. Feltehetően a Btk.-ba a közelmúltban (2005. szeptember 1-jeihatállyal) beemelt, szankcionált cselekményekre gondol a kérdező, amelybüntetendő cselekmények egyaránt megvalósíthatók nemcsak közbeszerzési,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati felhívás eljárás felfüggesztése alatti visszavonhatósága

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció néhány ponton nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Sajnos módosítás nélkül, kiegészítő tájékoztatásban történt a korrekció. Kérdésünk: az ajánlatkérő visszavonhatja-e a felfüggesztés alatt az ajánlattételi felhívást? Ilyen súlyú törvénysértésért milyen szankció várható?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha jól értelmezzük, akkor a kérdésben szereplő esetben azajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslati eljárás indult, amelybena döntőbizottság felfüggesztette az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását. Ebbena stádiumban az ajánlatkérő már nem vonhatja vissza a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 12.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-étől hatályos 96.§-ának (5) bekezdése a kérdésben szereplő megoldást nem tiltja, hiszen akövetkezők szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödiknapig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címke:

Eljárási díj 2006. január 15-e előtt indult közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat esetén

Kérdés: 2006. január 15-e előtt indított közösségi közbeszerzési eljárással kapcsolatban 2006. január 15-e után indított jogorvoslati eljárás esetén mennyi az eljárási díj – 900 000 forint vagy 150 000 forint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Mód. Kbt. – hatálybalépéssel kapcsolatos – 132. §-ának (1)bekezdése szerint a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével -2006. január 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdettközbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

Iratmegőrzés időtartama közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A Kbt. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés előkészítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot 5 évig meg kell őrizni. Ha a pályázatot 1 eredeti és 3 másolati példányban kellett beadni, akkor a másolatokat is meg kell 5 évig őrizni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. kérdésben hivatkozott rendelkezése szerint aközbeszerzési eljárás – előkészítésével, – lefolytatásával és – a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzésieljárás lezárulásától (ez az időpont az eredményről vagy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 5.

Bírósági felülvizsgálat kizártsága

Kérdés: Van-e lehetőség bíróság előtti felülvizsgálatra abban az esetben, ha a Közbeszerzések Tanácsa elutasítja a minősített ajánlattevők jegyzékébe történő felvétel iránti kérelmet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a Pp. adja meg a választ. Az utalt jogszabály271. §-ának l) pontja alapján ugyanis nincs helye bírósági felülvizsgálatnak– a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárássorán hozott határozata, illetve – a Közbeszerzések Tanácsának a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. november 14.

A közigazgatási hatósági eljárás szabályai és a közbeszerzés

Kérdés: A javarészt 2005. november 1-jétől hatályos közigazgatási eljárási törvény tartalmaz-e a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ket. rendelkezései egyetlen ponton utalnak csak aközbeszerzési törvényre, illetve a Ket. alkalmazhatóságára közbeszerzésieljárásokban.A Ket. 13. § (2) bekezdésének f) pontja mondja ki, hogyelőírásait a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban csak akkorkell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. október 3.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 12.
1
…
37
38
39
…
42