Bírósági felülvizsgálat kizártsága

Kérdés: Van-e lehetőség bíróság előtti felülvizsgálatra abban az esetben, ha a Közbeszerzések Tanácsa elutasítja a minősített ajánlattevők jegyzékébe történő felvétel iránti kérelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Pp. adja meg a választ. Az utalt jogszabály271. §-ának l) pontja alapján ugyanis nincs helye bírósági felülvizsgálatnak– a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárássorán hozott határozata, illetve – a Közbeszerzések Tanácsának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

A közigazgatási hatósági eljárás szabályai és a közbeszerzés

Kérdés: A javarészt 2005. november 1-jétől hatályos közigazgatási eljárási törvény tartalmaz-e a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] A Ket. rendelkezései egyetlen ponton utalnak csak aközbeszerzési törvényre, illetve a Ket. alkalmazhatóságára közbeszerzésieljárásokban.A Ket. 13. § (2) bekezdésének f) pontja mondja ki, hogyelőírásait a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban csak akkorkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Felülvizsgálati lehetőség közbeszerzési ügyben hozott végzés ellen

Kérdés: Jogorvoslati kérelemmel éltünk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és mivel határozatával nem értettünk egyet, az ügyet a bíróságon folytattuk. A bíróság ügyünket végzéssel, számunkra kedvezőtlenül – bírálta el. Van-e lehetőségünk további felülvizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kedvezőtlen döntést el kell fogadniuk a Pp.idevonatkozó tiltó rendelkezése alapján. Az utalt jogszabály 271. §-ának l)pontja ugyanis kimondja, hogy nincs helye felülvizsgálatnak – egyebek mellett -a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Saját alkalmazásban álló szakember mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, ha az ajánlatkérő alkalmassági feltételként "saját alkalmazásban álló" szakemberek végzettségének igazolását kéri?
Részlet a válaszából: […] A "saját alkalmazásban álló" szakemberek olyankülönbségtétel, amely a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott,esélyegyenlőséget előíró alapelvébe ütközik. Tekintettel arra, hogyalvállalkozó vagy harmadik személy bevonásának megtiltását sem teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] A titoktartási kötelezettsége az ajánlatkérőnek az üzletititokra vonatkozik. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (3) bekezdéseegyértelművé teszi, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevők nevét, – címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Közbeszerzés előkészítésében részt vevők "kiadása"

Kérdés: Az ajánlatkérő – kérésre – köteles-e megadni az eljárás előkészítésében részt vevő személyek, intézmények, szervezetek nevét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének,lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont személyek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Kötelező tervpályázat

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett szervezet 50 százalékban tulajdonos egy korlátolt felelősségű társaságban, amely kft. lakóház-építési tervet készíttetett egy tervezővállalattal. A közbeszerzésre kötelezett szervezet meg akarja vásárolni a terveket a kft.-től, amelynek 50 százalékban ő is a tulajdonosa. A tervdokumentáció értéke 40 millió forint. Hogyan juthat hozzá a közbeszerzésre kötelezett szervezet a tervekhez úgy, hogy ezzel ne sértse meg a Kbt.-t? (A tervezett lakóépületet az említett szervezet generálkivitelezésben kívánja megépíteni.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabályként – a 2. § értelmében – azonbeszerzésekre vonatkozik, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározottszervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatnimegadott tárgyú és értékű beszerzéseik érdekében. Amennyiben tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben utaltak a közbeszerzési törvény 15. §-ának (3)bekezdésére, azaz ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, s a határidőcsak az ezt követő legközelebbi munkanapokon jár le, ebben az esetben nemengedhető meg, hiszen így nem hoszszabbodik, hanem rövidül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Bírálati lapok száma

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény igényli, hogy a bírálóbizottságtagjai önálló, szuverén véleményüknek adjanak hangot, azaz a bírálatiszempontokat ők maguk értékeljék, s fejezzék ki esetlegesen nem egyetértő vagyegyetértő véleményüket. Ezért elvileg nem elegendő az egy darab...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
1
36
37
38
40