Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatban nem egyértelmű elem fedezhető fel,úgy az ajánlatkérő pontosíthatja vagy pontosíttathatja azt. Erre vonatkozóankét szempontból is találunk irányadó szabályt a törvényben. A Kbt. 84. §-a alapján, ha az ajánlatban nyilvánvalószámítási hiba van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 307. §-ára, azaz az ajánlatkérőtájékoztatási kötelezettségére utal a szerződés módosításával és teljesítésévelkapcsolatban. Ennek értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződésmódosításáról, valamint a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2005. évi módosítását követően – 2005. évi LXXXIII.törvény – a 320. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezésekettartalmazza.A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3)bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A válaszadáskor előrebocsátjuk, hogy nem ismerjük atervezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, és nem tudjuk, mit jelent azÉ-1. A válaszadás során a Kbt.-nek az alkalmasság igazolására vonatkozórendelkezéseit vesszük figyelembe. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Kizáró ok "alkalmazhatósága"

Kérdés: Az ajánlatkérő egy előző eljárásban hamis adatszolgáltatás miatt kizárta az eljárásból az ajánlattevőt. Az ajánlattevő által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a KDB elutasította a kérelmet, és megállapította a hamis adatszolgáltatás tényét. A KDB e határozata elleni keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő még nem járt le, amikor egy másik eljárásban a kizárt cég ismét ajánlatot tett. Ezen új eljárásban érvénytelenné lehet-e nyilvánítani ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, vagy csak akkor, ha nem él keresettel a KDB határozata ellen? (Vagy ha keresettel él, a jogerős bírói ítélet után alkalmazható a fenti érvénytelenségi ok?)
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok akkor válik joghatályossá, azaz alkalmazhatóvá,ha a KDB határozata jogerőre emelkedik. Amennyiben a kizárt cég arendelkezésére álló 15 napos jogorvoslati határidőben bírósági felülvizsgálatotindít, akkor a bírósági eljárás jogerős lezárásáig várni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény nem tartalmaz a kérdés szerintirendelkezést. Feltehetően a Btk.-ba a közelmúltban (2005. szeptember 1-jeihatállyal) beemelt, szankcionált cselekményekre gondol a kérdező, amelybüntetendő cselekmények egyaránt megvalósíthatók nemcsak közbeszerzési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Ajánlati felhívás eljárás felfüggesztése alatti visszavonhatósága

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció néhány ponton nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Sajnos módosítás nélkül, kiegészítő tájékoztatásban történt a korrekció. Kérdésünk: az ajánlatkérő visszavonhatja-e a felfüggesztés alatt az ajánlattételi felhívást? Ilyen súlyú törvénysértésért milyen szankció várható?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értelmezzük, akkor a kérdésben szereplő esetben azajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslati eljárás indult, amelybena döntőbizottság felfüggesztette az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását. Ebbena stádiumban az ajánlatkérő már nem vonhatja vissza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 2006. január 15-étől hatályos 96.§-ának (5) bekezdése a kérdésben szereplő megoldást nem tiltja, hiszen akövetkezők szerint fogalmaz.Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizenötödiknapig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárási díj 2006. január 15-e előtt indult közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat esetén

Kérdés: 2006. január 15-e előtt indított közösségi közbeszerzési eljárással kapcsolatban 2006. január 15-e után indított jogorvoslati eljárás esetén mennyi az eljárási díj – 900 000 forint vagy 150 000 forint?
Részlet a válaszából: […] A Mód. Kbt. – hatálybalépéssel kapcsolatos – 132. §-ának (1)bekezdése szerint a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével -2006. január 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés után megkezdettközbeszerzésekre, közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Iratmegőrzés időtartama közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A Kbt. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés előkészítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot 5 évig meg kell őrizni. Ha a pályázatot 1 eredeti és 3 másolati példányban kellett beadni, akkor a másolatokat is meg kell 5 évig őrizni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdésben hivatkozott rendelkezése szerint aközbeszerzési eljárás – előkészítésével, – lefolytatásával és – a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzésieljárás lezárulásától (ez az időpont az eredményről vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
35
36
37
40