401 cikk rendezése:
351. cikk / 401 Jogorvoslati díj visszaigényelhetősége
Kérdés: Amennyiben a jogorvoslati eljárás megindításakor a Kbt. 324. §-ának (3) bekezdésében foglaltak ellenére a törvény harmadik része szerinti eljáráshoz kapcsolódóan nem 150 000 forint, hanem 900 000 forint lett leróva, a különbözet visszaigényelhető-e?
352. cikk / 401 Igazolás, kimentés lehetősége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése azt írja: "...kérelem ... a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét..." Esetünkben az ajánlattevő akkor fordult jogorvoslatért a Közbeszerzések Tanácsához, amikor már letelt a 8 nap, mégpedig azzal az indokkal, hogy amikor az eredményről megkapta a tájékoztatást, külföldön tartózkodott, és mikor hazaért, csak akkor nézte meg a postáját. Sőt, ő jelezte is, hogy az eredményhirdetéskor külföldön lesz. Van-e lehetősége ilyen esetben az ajánlattevőnek a határidő "kimentésére"; vagy valóban a határidő elteltével nincs további lehetősége jogorvoslatot kezdeményezni?
353. cikk / 401 Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén
Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
354. cikk / 401 Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor
Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
355. cikk / 401 Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség
Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
356. cikk / 401 Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben
Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
357. cikk / 401 Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok
Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
358. cikk / 401 Kizáró ok "alkalmazhatósága"
Kérdés: Az ajánlatkérő egy előző eljárásban hamis adatszolgáltatás miatt kizárta az eljárásból az ajánlattevőt. Az ajánlattevő által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a KDB elutasította a kérelmet, és megállapította a hamis adatszolgáltatás tényét. A KDB e határozata elleni keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő még nem járt le, amikor egy másik eljárásban a kizárt cég ismét ajánlatot tett. Ezen új eljárásban érvénytelenné lehet-e nyilvánítani ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, vagy csak akkor, ha nem él keresettel a KDB határozata ellen? (Vagy ha keresettel él, a jogerős bírói ítélet után alkalmazható a fenti érvénytelenségi ok?)
359. cikk / 401 Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
360. cikk / 401 Ajánlati felhívás eljárás felfüggesztése alatti visszavonhatósága
Kérdés: A felhívás és a dokumentáció néhány ponton nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Sajnos módosítás nélkül, kiegészítő tájékoztatásban történt a korrekció. Kérdésünk: az ajánlatkérő visszavonhatja-e a felfüggesztés alatt az ajánlattételi felhívást? Ilyen súlyú törvénysértésért milyen szankció várható?
