Referencia igazolása

Kérdés: Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az adott részre vonatkozó) műszaki átadás-átvételt követően az erre vonatkozó kérés beérkezését követő két munkanapon belül díjmentesen ki kell állítani.Mindezen szabályok alapján, mi úgy látjuk, hogy abban az esetben, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Építőipari rezsióradíj nagysága

Kérdés: Árindokolásnál az ajánlott építőipari rezsióradíjnál alacsonyabb óradíjakkal lehet számolni az indokolásban? Erre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D.386/12/2025. számú határozata.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...korrigált értékeit, más hasonló eljárások vagy piackutatások eredményeit.Építési beruházások esetében az építőipari rezsióradíj nagysága is viszonyítási pont, ahol az irányadó rezsióradíjnál alacsonyabb mértékű megajánlás megvalósíthatja az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálatának terjedelme

Kérdés: Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogszabályokban, mint például a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében találhatunk, amely az építőipari rezsióradíjra vonatkozó kötelező tájékoztatáskérést írja elő, amennyiben az ajánlat azt nem tartalmazza.Ezért az ajánlatkérő egyedileg,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azaz, ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget a kérelmező ügyfélnek meg kell fizetnie, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Szerződés jogi minősítése

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell a koncessziós jog jogosultjának vállalni, tehát amennyiben például a koncessziós jogért nem kér az ajánlatkérő koncessziós díjat, de a közintézményben más lehetőség nincs kávéhoz jutni, és jellemzően nagy igény merül fel, abban az esetben ez valójában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Hiba a szakmai ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiánypótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja.Az f) pont szerint az ajánlattevőként szerződő fél átadja az e) pont szerinti átutalások...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempont változása keretmegállapodásban

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni: a legalacsonyabb ár szempontja alapján odaítélt keretmegállapodásban foglalt díjazási módszer módosítása, amelynek során a rögzített és változó árak közötti egyensúly megváltozik, és az árszintek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jogi értelemben nem lehet a kérdésre egyszerű választ adni, hiszen attól függően, hogy átalánydíjas szerződésről van szó, valamint a hiányosság jellegéről (nulla értéket ad, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja), teljesen más a jogi megítélése a kérdésnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítás és kivételi kör

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a hangszerek felújítását és karbantartását, úgy szolgáltatást vesz igénybe, melyet beáraz a szolgáltató. Ha azonban a szolgáltatási díj mellett az alkatrészek beépítését nem általánydíjjal vállalja a szolgáltató, hanem ráterheli a megrendelőre, úgy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
1
2
3
…
41