194 cikk rendezése:
91. cikk / 194 Bejelentés alakszerűsége
Kérdés: A törvény hatálya alá bejelentésnek, ha mást jelentek be, van-e kötelező formája?
92. cikk / 194 Önkéntes csatlakozás tárgya
Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
93. cikk / 194 A "beszerző" meghatározása
Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
94. cikk / 194 Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása
Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
95. cikk / 194 Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye
Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
96. cikk / 194 Csatlakozó szervezet beszerzéseire vonatkozó szabályok
Kérdés: Csatlakoztunk a központosított közbeszerzések rendszeréhez. Ebben az esetben valamennyi beszerzésünket a vonatkozó rendeletnek megfelelően kell bonyolítani?
97. cikk / 194 Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések változtatása, kezelése
Kérdés: Az új Kbt. hatálybalépése előtt le nem járt szerződéseket hogyan érintette a törvény változása, ha például csak formai változtatásra van szükség a szerződésben, illetve a korábbi megállapodásokkal mi a teendő?
98. cikk / 194 Szerződéskötés a Kbt. mellőzésével
Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?
99. cikk / 194 Dokumentumok TAMOP-pályázathoz
Kérdés: Az egyik TAMOP-pályázatnál közbeszerzésre van szükség. Az egyszerűsített eljárás a szolgáltatásnál 8 millió forint értékhatárig lehetséges (tudomásom szerint), viszont sajnos pontosan nem tudom, milyen dokumentumokat kell használni, és meg kell-e hirdetni, vagy elég ha 3 céget megkeresünk, és árajánlatot kérünk (természetesen abból választjuk ki a legjobb árajánlatot)? Szolgáltatást fogunk beszerezni kb. 15 millió forint értékben. Esetleg tudnak-e valahol ehhez letölthető dokumentumokat, amiket az eljárás során használni tudunk?
100. cikk / 194 Eljárási kötelezettség támogatás és önerő arányának azonossága esetén
Kérdés: A Kbt. 22. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kell-e egy 50 százalékban uniós forrásból finanszírozott projekt esetén eljárást lefolytatni, ha a forrás elnyerésére kiírt pályázati felhívásban az szerepel, hogy 50 százalék feletti támogatás esetén kell eljárást lefolytatni? A kérdésünk az, hogy 50 százalék, tehát egyenlő az EU-s forrás és az önerő, ez az eljárási kötelezettség szempontjából minek számít? Többségnek vagy sem?
