Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az értékpapír vagyoni értékű jog, és ingó dolognak minősül aPtk. szerint. Az értékpapírok pedig a vagyoni értékű jogot (fizetési ígéretet,követelést, rendelkezési jogot, tulajdonjogot stb.) megtestesítő okiratok,amelyeknek visszterhes megszerzése a Kbt. általános hatálya...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés egy, a Közbeszerzések Tanácsa viszonylag újajánlására, az üzletrész-átruházás útján megvalósított beszerzések Kbt. hatályaalá tartozásának megítéléséről szóló 1/2008. (K. É. 40. szám, 2008. április 4.)számú ajánlására vonatkozik. Az ajánlás a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Csatlakozó szervezet beszerzéseire vonatkozó szabályok

Kérdés: Csatlakoztunk a központosított közbeszerzések rendszeréhez. Ebben az esetben valamennyi beszerzésünket a vonatkozó rendeletnek megfelelően kell bonyolítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A központosított közbeszerzésről szóló kormányrendeletértelmében a központosított közbeszerzési rendszerhez önkéntes csatlakozássalis lehet kapcsolódni – mint ahogyan ez vélhetően a kérdező esetében is történt.Ilyenkor a csatlakozó szervezet a központosított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. április 21.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések változtatása, kezelése

Kérdés: Az új Kbt. hatálybalépése előtt le nem járt szerződéseket hogyan érintette a törvény változása, ha például csak formai változtatásra van szükség a szerződésben, illetve a korábbi megállapodásokkal mi a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz attól függ, mit értünk a formai változtatásfogalmán. Nem lehet ezen érteni a szóbeli szerződés formájának írásbelivétörténő átalakítását, mivel közbeszerzési környezetben eleve írásbelikötelezettség érvényesül. Amennyiben nem érvényességi kellék, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés a Kbt. mellőzésével

Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének k) pontja értelmében e fejezetalkalmazásában ajánlatkérő a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodószervezet.A kérdésben is érintett 2/A. § szerinti gazdálkodószervezetre vonatkozó legfontosabb szabályok – az előzőek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Dokumentumok TAMOP-pályázathoz

Kérdés: Az egyik TAMOP-pályázatnál közbeszerzésre van szükség. Az egyszerűsített eljárás a szolgáltatásnál 8 millió forint értékhatárig lehetséges (tudomásom szerint), viszont sajnos pontosan nem tudom, milyen dokumentumokat kell használni, és meg kell-e hirdetni, vagy elég ha 3 céget megkeresünk, és árajánlatot kérünk (természetesen abból választjuk ki a legjobb árajánlatot)? Szolgáltatást fogunk beszerezni kb. 15 millió forint értékben. Esetleg tudnak-e valahol ehhez letölthető dokumentumokat, amiket az eljárás során használni tudunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Feltételezzük, hogy olyan ajánlatkérőről van szó, aki nemtartozik egyébiránt a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben az ún. egyszerű (nemegyszerűsített) eljárás értékhatára szolgáltatás megrendelésekor 8 millióforint. Azonban támogatás esetén mind árubeszerzés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárási kötelezettség támogatás és önerő arányának azonossága esetén

Kérdés: A Kbt. 22. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kell-e egy 50 százalékban uniós forrásból finanszírozott projekt esetén eljárást lefolytatni, ha a forrás elnyerésére kiírt pályázati felhívásban az szerepel, hogy 50 százalék feletti támogatás esetén kell eljárást lefolytatni? A kérdésünk az, hogy 50 százalék, tehát egyenlő az EU-s forrás és az önerő, ez az eljárási kötelezettség szempontjából minek számít? Többségnek vagy sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 22. § (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján aközösségi rezsimre vonatkozó fejezet alkalmazásában – a támogatásbólmegvalósítandó közbeszerzés tekintetében – ajánlatkérő az az (1) bekezdés alá nemtartozó szervezet is – kivéve az egyéni vállalkozót és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címke:

Szerződések fennmaradása jogutódlásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő két intézményét a közeljövőben összevonják (általános iskola és óvoda). Az új intézmény jogutódja lesz mindkét intézménynek. Az óvoda egy évre szóló határozott idejű szerződéseket kötött élelmiszer-beszerzésre közbeszerzés nélkül, mert a beszerzés értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, az iskola pedig közbeszerzéssel kötött egyéves határozott idejű szerződéseket a beszállítókkal. Mi a teendő az egyesítést követően? Érvényben maradhatnak-e a szerződések névváltoztatással a lejáratukig, vagy meg kell szüntetni a szerződéseket, és új közbeszerzést kell lefolytatni az új, immár egyesített intézménynek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A megkötött és hatályos szerződések jogi sorsát azösszevonás nem érinti, azaz azok továbbra is érvényesek és alkalmazhatóaklesznek a lejáratukig. Ugyanakkor a jogutódlás lehetőséget ad arra is az új(összevonással keletkező) intézménynek, hogy a szerződések hatályban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a közelmúltban megjelent a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés beszerzési tárgyának kiegészítése

Kérdés: Cégünk kb. 10 éve lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, határozatlan idejű szerződés alapján takarít. Az érvényes jogi szabályozások bizonytalan értelmezése miatt az ajánlatkérő jelenlegi vezetése a fenti szolgáltatás kényszerű újrapályázását elkerülhetetlennek látja az alábbiakra hivatkozással, illetve a következő kérdésfelvetésekkel: – a határozatlan időre szóló szerződés ellenére a 48 hónap szolgáltatási időtartam eltelte a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatására kötelez minden beszerzőt; – a szolgáltatásra érvényes éves 5 millió forint értékhatár önmagában indokolja az ilyen (ezt meghaladó értékű) szolgáltatások évenkénti közbeszerzési eljárásban történő ismételt beszerzését, továbbá ha – az eddigi takarítási szolgáltatás típusú beszerzéshez (amely az éves 5 millió forintot meghaladja) a beszerző a szolgáltatás kibővítését szeretné, a kibővítési mérték (azaz a pótlólagos beszerzés) akár eléri az éves 5 millió forintot, akár nem, az éves beszerzési értéknagyság összeszámítása miatt mind a régi (eredeti szolgáltatás), mind pedig az új (kiegészítő szolgáltatás) beszerzés új közbeszerzési eljárást igényel-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés első részével kapcsolatban semmilyen ilyen típusúelőírás nem létezik, talán az egybeszámítási szabályok félreértéséből adódik a48 hónap. Természetesen határozatlan időre is köthető szerződés, csak a becsültértékének számítása során kell a 48 hónapnyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
10
11
12
…
21