Önkormányzat biztosításainak "közbeszereztetése"

Kérdés: Önkormányzatként a biztosításainkat is közbeszerezni kell-e, ha elérik a 8 millió forintos értékhatárt még évente is azok biztosítási összegek, amelyeket most fizetünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a biztosítási szolgáltatások is a Kbt. hatálya alátartoznak, méghozzá a Kbt. 3. számú mellékletében jelzett 6. Pénzügyiszolgáltatások kategória alatt találhatók. A vonatkozó melléklet a fontosabbszolgáltatások kategóriáját jelenti, melyre nincs a Kbt.-ben kivételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Fedezetkezelés az építési beruházásoknál

Kérdés: Kérem, foglalják össze röviden, mit jelent a "fedezetkezelés" építési beruházások esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építtetői fedezetkezelés az építtető és a fővállalkozókivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítésétsegíti elő.Annak érdekében, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységfedezete célhoz kötötten kerüljön felhasználásra,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 191/2009. Korm . rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontjaarról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben ügyvédivagy jogtanácsosi ellenjegyzés szükséges. Ez az eset pedig a Kbt. hatálya alátartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009 Korm.rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdésb) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges azépítési szerződéshez. A 17. § (1) bekezdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezetkezelő bevonásának szükségessége

Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ettől azajánlatkérő eltekintsen. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.kormányrendelet Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát azépíttetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címke:

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott fejezet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 11.

Felelősség tervhiány esetén

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlattevő vállalta a tervek határidőretörténő elkészítését, úgy ennek elmaradása, vagy a késés mindenképpen az őfelelőssége. A tervellenőr bevonása az építőipari kivitelezési tevékenységről,az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címkék:    

Kötelező tervellenőrzés közbeszerzési eljárás megindítása előtt

Kérdés: Van egy kb. 120 millió forint költségigényű építési beruházási engedélyes tervünk, amelyet megvalósítás, közbeszerzésre való hirdetése előtt tervellenőrzésre kell-e küldeni, vagy el kell készíteni a kiviteli tervet, és azt kell ellenőriztetni? Egyáltalán kell-e a beruházási tervet ellenőriztetni közbeszerzési eljárás megindítása előtt és mikor? Eddig én nem találtam erre való hivatkozást a Kbt.-ben, de kaptam olyan információt, amely szerint a tervellenőrzés kötelező.
Részlet az állásfoglalásából: […] A tervellenőr bevonása a 290/2007. kormányrendeletértelmében kötelező.A 9. § (1)–(3), valamint (5) bekezdése a következőrendelkezéseket tartalmazza.A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) a Kbt.hatálya alá tartozó építmény esetében – az Étv. 33....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 19.
Kapcsolódó címke:

Tanácsi útmutatók

Kérdés: Az új törvény szerint már csak útmutatót adhat ki a Tanács. Mi lesz a régi anyagokkal, melyeknek nem útmutató a nevük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Értesítő 2009. évi 60. számában (2009. május25.) megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója aKözbeszerzések Tanácsa által kibocsátott ajánlások visszavonásáról ésfelülvizsgálatáról. Ennek értelmében a Kbt. 2009. április 1-jén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás teljesítés alatti értékhatár-túllépésnél

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kulcskérdés, hogy a támogatás mértéke nem éri el a 75százalékot. A közösségi értékhatár felének elérése esetében már 50 százalékosmérték az irányadó, de esetünkben a 75 százalék el nem érése a lényeg.Amennyiben csökken az önkormányzat hozzájárulása, pótmunka...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. július 27.
Kapcsolódó címke:
1
…
8
9
10
…
21