Találati lista:
71. cikk / 198 Társasházkezelés önkormányzat cége által
Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?
72. cikk / 198 Ajánlatkérői minőség meghatározása tulajdonosi viszonyok alapján
Kérdés: Társaságunk helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást végez a város közigazgatási határain belül kizárólagosan, a helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján. A társaságot a helyi önkormányzat és a helyi Volán-társaság hozta létre, majd a Volán-társaság kivásárlását követően az önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. 2008-ban a társaság az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló holding tulajdonába került. A holding a társaság 49 százalékát privatizálta azzal, hogy a vezető tisztségviselőt a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja, de személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Kérdésem, hogy a szerkesztőség álláspontja szerint társaságunk a Kbt. mely fejezete és melyik rendelkezése alapján ajánlatkérő?
73. cikk / 198 EU-s pályázat elnyerése, közbeszerzési kötelezettség
Kérdés: Érdemes-e EU-s pályázatot nyerni, ha utána közbeszerzés-köteles lesz a cég? (Ez egyáltalán nem mindegy.)
74. cikk / 198 Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
75. cikk / 198 Fedezetkezelő közreműködése becsült értéket meghaladó ajánlati ár esetén
Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket – ez a megfogalmazás alapján nettó 90 millió forint – elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. Mivel becsült értékről van szó, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő által becsült érték nem éri el a nettó 90 millió forintot, ám a beadott ajánlatok alapján a nyertes ajánlat összege nagyobb lesz, mint nettó 90 millió forint, és az ajánlatkérőnek van rá fedezete. Szükség van-e építtetői fedezetkezelő közreműködésére a beruházás megvalósítása során?
76. cikk / 198 Szerződés felbontásakor irányadó szabály
Kérdés: Ha egy közbeszerzés lezárul, és megköti az ajánlatkérő az ajánlattevővel a megbízási szerződést, ami határozott időre – két év – szólt, és az első év után rájön az ajánlatkérő, hogy mégsem volt jó/előnyös számára ez a szerződés, felbonthatja a szerződést a Ptk. alapján, ide már nem érvényes a Kbt. hatálya?
77. cikk / 198 Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál
Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
78. cikk / 198 Önkormányzat biztosításainak "közbeszereztetése"
Kérdés: Önkormányzatként a biztosításainkat is közbeszerezni kell-e, ha elérik a 8 millió forintos értékhatárt még évente is azok biztosítási összegek, amelyeket most fizetünk?
79. cikk / 198 Fedezetkezelés az építési beruházásoknál
Kérdés: Kérem, foglalják össze röviden, mit jelent a "fedezetkezelés" építési beruházások esetében?
80. cikk / 198 Szerződések ellenjegyzéséről ismételten
Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
