61 talált cikk a késedelem kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?

Kérdés: A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésben kikötött biztosítékok körét és mértékét a felhívásban meg kell adni. A (4) bekezdés alapján e biztosítékok körébe (ellentétben a Ptk.-val) a kötbér nem tartozik bele, mivel a kötbért a hibás, hiányos vagy nemteljesítést követően kell kifizetni. Megtehetem-e hogy az eljárást megindító felhívás III.1.1. pontjában a szerződésben előírt kötbért nem említem meg?

Kérdés: Egyszerű, építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a teljesítés nem szerződésszerűen történt. (Az ajánlattevő az átadás-átvételi eljárás során a hibajegyzékben meghatározott feladatokat nem teljesítette.) Az ajánlatkérő hogyan fejezheti be leggyorsabban az építési beruházást, hogy a pályázatot – amelyből a beruházás megvalósult – időben lezárhassa?

Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?

Kérdés: Egy évre kötöttünk szerződést az ajánlatkérővel, aki eseti megrendelések alapján kérheti a teljesítést. Az eseti megrendelésekhez szükséges dokumentumokat a megrendeléssel egy időben, megfelelő megrendelési határidővel kell leadnia a szerződés szerint. Ehhez képest az ajánlatkérő folyamatosan késik, emiatt mi nem tudjuk a megrendeléseket határidőre teljesíteni. Erre az esetre a szerződés nem tartalmaz rendelkezést. A mi késedelmünk viszont kötbérezett. Mit tehetünk?

Kérdés: A kötbér a bruttó vagy a nettó beszerzési érték után számítandó? Jogszerű-e az a kiírás, ahol a kötbér a bruttó beszerzési ár meghatározott százaléka, holott a közbeszerzés értéke nettó érték?

Kérdés: Ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, melynek vonatkozásában bankja olyan nyilatkozatot ad, hogy egy adott bankszámlája vonatkozásában fizetési kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. Ez a megfogalmazás nem túl általános? És ha nincs adótartozásom, akkor az esetleges mondjuk 30 napos egyéb irányú fizetési késedelem miatt miért vagyok alkalmatlan? A bank egyébként honnan látja, hogy egy adott számlát késedelmesen egyenlítek ki, és elvárható-e tőle ez a nyilatkozat? Jogszerű az előírás?

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?