Felelősség fizetési kötelezettség nemteljesítése miatt

Kérdés: Májusban átadott homlokzat utólagos szigetelési munkálataira az állami pénzek közül egy sem érkezett meg. Ezért kit terhel a felelősség? Nekünk a kölcsön kamata ketyeg, de ezt sehol nem tudjuk érvényesíteni, mert akkor egyetlen munkánk sem lenne.
Részlet a válaszából: […] ...szerződőajánlatkérő felelőssége. A szerződésnek tartalmaznia kell/kellett a fizetésihatáridőt, valamint azt is, hogy fizetési késedelem esetén mekkora a késedelmikamat mértéke. Ezek a szerződési rendelkezések hivatottak rendezni, hogy az ajánlatkérőnekmikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére az ajánlatkérőkéntszerződő fél nem tesz határidőben eleget a szerződés szerinti fizetésikötelezettségének, akkor fizetési késedelembe esik. A késedelem idejére a"hitelező" ajánlattevőnek késedelmi kamat jár. Ennek mértékét a szerződésbenszokás rendezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kötbérrel szankcionált szerződésszegés

Kérdés: Ha kötbért kell a késedelemért fizetni az ajánlatkérőnek, az már olyan szerződésszegés, mely miatt – ha azt hatóság vagy bíróság megállapítja – kizárnak a közbeszerzésekből?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésszegő magatartások súlyossága attól függ, hogyarról a felek a szerződésben hogyan rendelkeztek. A késedelem, a késedelmesteljesítés önmagában nem minősül súlyos szerződésszegésnek, ugyanakkor ha akésedelem mértéke eléri azt az időhatárt, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kötbérmérték meghatározása kötbéralap megjelölése nélkül

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati felhívásban kell az ajánlatkérőnekmeghatároznia. Ennek során meg kell adnia, hogy milyen szerződésszegés esetén(késedelem, hibás teljesítés vagy meghiúsulás), milyen kötbért kíván alkalmazni.A részletes kötbérezési feltételeket, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Magatartásfajtánként eltérő kötbér meghatározása kiírásban

Kérdés: Meghatározható-e úgy a meghiúsulási kötbér, hogy nemteljesítés esetén a termékmennyiség meghatározott százaléka, a vállalkozó elállása esetén azonban meghatározott összeg? Mi ennek az értelme?
Részlet a válaszából: […] ...kötbérigényét nemérvényesítette;– a nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése ateljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetérekikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól;– a túlzott mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Eredményhirdetés halasztása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a fenti második vagy a negyedik bekezdés szerint módosítottidőpontban nem történt meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban aközbeszerzési törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következményekviselése mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati felhívásbanmeghatározott, vagy a (2) vagy a (4) bekezdés szerint módosított időpontban nemtörtént meg, az ajánlatkérő – a késedelemmel kapcsolatban a közbeszerzésitörvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Fizetési késedelem

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő a számla esedékességét követő 80 napon túl nem fizet? Emiatt a számla faktorálására sincs lehetőség, és jelentős kárunk keletkezik. Ilyen esetben is öt év az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. meghatározza a közbeszerzési szerződésben jogszerűenkiköthető fizetési feltételeket és fizetési határidőket. A törvény 305. §-ának(3) bekezdése szerint az általános fizetési határidő a teljesítéstől(ajánlatkérő által igazolt, elismert) számított 30. nap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szerződések biztosítása

Kérdés: A kötbéren kívül a gyakorlatban milyen szerződést biztosító mellékkötelezettséget alkalmaznak leggyakrabban az ajánlatkérők?
Részlet a válaszából: […]

Tapasztalataink szerint a kötbér a leggyakoribb, ezen belül minőségi, késedelem miatti és meghiúsulási kötbért szoktak az ajánlattevők alkalmazni.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Eredményhirdetés ismételt elhalasztása

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy abban az esetben, ha az eredményhirdetésre az ajánlatifelhívásban meghatározott, vagy az elhalasztott időpontban nem kerül sor, akkora késedelemmel kapcsolatosan a Kbt.-ben vagy egyéb jogszabályokbanmeghatározott következmények viselése mellett, köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
3
4
5
6