Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén

Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az alkalmassági igazolási kötelezettség azt azidőszakot is érinti, amikor még a korábbi banki szerződés hatályban volt, akkora banknak igazolásában utalnia kell arra, hogy mikor szűnt meg a szerződéseskapcsolat. Nem javasoljuk ugyanakkor a végleges nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Ajánlattevő információs lehetősége szerződéstervezet értelmezési problémái esetén

Kérdés: A dokumentáció részét képező szerződéstervezet egyes pontjai ellentétesek a kiírással, emellett a tervezet félreérthető rendelkezéseket is tartalmaz. Lehetőség van-e kérdést intézni az ajánlatkérőhöz a szerződéstervezettel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációtköteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződésifeltételeket vagy a szerződéstervezetet.Az 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Kiírási feltételek módosítása a gyakorlatban

Kérdés: A kiírási feltételek módosításának minősül-e, ha a kiíró a kérdésekre adott válaszokban az eredetileg másolatban kért igazolásokról azt mondja, hogy hiteles másolatban kéri?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás során nincs lehetőség adokumentációban, illetőleg a felhívásban foglaltak módosítására, amely ebben azesetben egyértelmű. A Kbt. 56. §-ának (4) bekezdése ezzel kapcsolatbanegyértelműen fogalmaz, amikor akként rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Tájékoztatási kötelezettség korlátjai

Kérdés: Milyen körben adhat az ajánlatkérő az ajánlattevőknek tájékoztatást? Korlátozza-e ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdező itt feltehetően a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítőtájékoztatásra gondol.Eszerint az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében– az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatbanírásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Hirdetmény értelmezése, gazdasági társaság létrehozásának kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatkérő a hirdetmény II.1.3 pontjában az alábbi szöveget közölte: "Ajánlatkérő – a Kbt. 42. §-ban foglaltakra tekintettel – a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A nyertesként szerződő félnek (közös ajánlattevőknek) a létrehozandó gazdasági társaságot legkésőbb a feladatellátási kötelezettség kezdési időpontjára – kivétel, ha a feladatellátásra vonatkozó egyéb előírások ettől eltérően nem rendelkeznek – kell létrehozni, és a cégbíróságnál bejegyeztetni. Ebben az időpontban a nyertesnek működő vállalkozásnak kell lennie, ajánlatkérő az előtársaságként működést a jelzett időpontban már nem engedi meg. Kérdésünk, hogy mi a teendő, szükséges-e ebben az esetben gazdasági társaságot létrehozni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatban valóbanellentmondás van a felhívásban, mivel az első mondatban nem teszi kötelezővé,majd a következő mondatokban kötelezőnek nyilvánítja azt az ajánlatkérő, amelyellentmondást a későbbiekben hiába oldja fel esetleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Jogsértő bírálati szempontok egy ajánlati felhívásban

Kérdés: A bírálati szempontok közül három hasonló szempontot találtunk egy felhívásban, amely véleményünk szerint törvénybe ütközik. Ezek a következők: – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően az egy év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága; – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően két év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága, valamint – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően tíz év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Kbt. 57. § (4) bekezdésének d) pontjára gondol,amelynek értelmében a bírálati részszempontok nem eredményezhetik ugyanazonajánlati elem többszöri értékelését. A kérdésben ismertetett esetben az első szempontottartalmazza a második, és mindkettőt tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A válaszadáskor előrebocsátjuk, hogy nem ismerjük atervezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, és nem tudjuk, mit jelent azÉ-1. A válaszadás során a Kbt.-nek az alkalmasság igazolására vonatkozórendelkezéseit vesszük figyelembe. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Pályázat határidejének többszöri meghosszabbíthatósága a Kbt. 56. §-a alapján

Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?
Részlet a válaszából: […] A törvény szó szerinti értelmezése valóban arra akövetkeztetésre juttathatja az automatikus alkalmazót, hogy tekintettel atörvény 56. §-ában megfogalmazott 75. § (1) bekezdés alkalmazásának tiltására -mivel ebben a bekezdésben szerepel az egyszeri módosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
Részlet a válaszából: […] Az információ adásának mindenki számára egységesnek kelllennie. Tehát a szükséges mértékben, amennyiben kérdést tesz fel egy ajánlattevő,a többiek erről tudomást szereznek, és természetesen a hiánypótlás esetén,illetőleg az ajánlatok bontása során amúgy is felolvassák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Kérdésfeltevés lehetősége dokumentáció megvásárlásának hiányában

Kérdés: Az ajánlattevő kérdéseket intéz az ajánlatkérőhöz, de az ajánlattevő nem vásárolta meg az ajánlati dokumentációt. Köteles-e az ajánlatkérő válaszolni a feltett kérdésre addig, amíg az ajánlattevő nem vásárolja meg a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvételeaz eljárásban való részvétel feltétele. Tekintettel arra, hogy a dokumentáció megvásárlása annakelkészítési költségeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
23
24
25
27