Találati lista:
241. cikk / 281 Kiegészítő tájékoztatás határidejének többszöri meghosszabbítása
Kérdés: Az ajánlatkérő két alkalommal meghosszabbította a kiegészítő tájékoztatásra a Kbt.-ben megadott határidőt arra hivatkozással, hogy olyan sok kérdés érkezett az ajánlattevők részéről, amelyek korrekt megválaszolására a törvény adta határidőben nem lett volna lehetősége. Jogszerű-e ez az eljárás, illetve ha nem, akkor milyen jogkövetkezményeket von maga után?
242. cikk / 281 Pénzügyi alkalmasság igazolása bankváltás esetén
Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?
243. cikk / 281 Ajánlattevő információs lehetősége szerződéstervezet értelmezési problémái esetén
Kérdés: A dokumentáció részét képező szerződéstervezet egyes pontjai ellentétesek a kiírással, emellett a tervezet félreérthető rendelkezéseket is tartalmaz. Lehetőség van-e kérdést intézni az ajánlatkérőhöz a szerződéstervezettel kapcsolatban?
244. cikk / 281 Kiírási feltételek módosítása a gyakorlatban
Kérdés: A kiírási feltételek módosításának minősül-e, ha a kiíró a kérdésekre adott válaszokban az eredetileg másolatban kért igazolásokról azt mondja, hogy hiteles másolatban kéri?
245. cikk / 281 Tájékoztatási kötelezettség korlátjai
Kérdés: Milyen körben adhat az ajánlatkérő az ajánlattevőknek tájékoztatást? Korlátozza-e ezt a közbeszerzési törvény?
246. cikk / 281 Hirdetmény értelmezése, gazdasági társaság létrehozásának kötelezettsége
Kérdés: Az ajánlatkérő a hirdetmény II.1.3 pontjában az alábbi szöveget közölte: "Ajánlatkérő – a Kbt. 42. §-ban foglaltakra tekintettel – a közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását nem követeli meg. A nyertesként szerződő félnek (közös ajánlattevőknek) a létrehozandó gazdasági társaságot legkésőbb a feladatellátási kötelezettség kezdési időpontjára – kivétel, ha a feladatellátásra vonatkozó egyéb előírások ettől eltérően nem rendelkeznek – kell létrehozni, és a cégbíróságnál bejegyeztetni. Ebben az időpontban a nyertesnek működő vállalkozásnak kell lennie, ajánlatkérő az előtársaságként működést a jelzett időpontban már nem engedi meg. Kérdésünk, hogy mi a teendő, szükséges-e ebben az esetben gazdasági társaságot létrehozni?
247. cikk / 281 Jogsértő bírálati szempontok egy ajánlati felhívásban
Kérdés: A bírálati szempontok közül három hasonló szempontot találtunk egy felhívásban, amely véleményünk szerint törvénybe ütközik. Ezek a következők: – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően az egy év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága; – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően két év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága, valamint – a minimumfeltételek biztosításán túlmenően tíz év alatt kötelezően megvalósítandó fejlesztésekre szánt forrás nagysága. Mi erről a véleményük?
248. cikk / 281 Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok
Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
249. cikk / 281 Pályázat határidejének többszöri meghosszabbíthatósága a Kbt. 56. §-a alapján
Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?
250. cikk / 281 Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
