Alvállalkozó mint kapacitást biztosító szervezet igazolásai

Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?
Részlet a válaszából: […] Kapacitás igénybevétele esetén alapvetően a Kbt. 65. § (7) bekezdésében előírtakat kell figyelembe venni az alábbiak szerint:"65. § (7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlatok bírálatáról a Kbt. XIII. fejezete rendelkezik. Ebben kerül leírásra a bírálat menete az alábbiak szerint:"Kbt. 69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Felszámolás alatt álló nyertes ajánlattevő

Kérdés: A nyertes ajánlattevővel szemben felszámolási eljárás indult már az összegezés megküldését követően, jelenleg szerződéskötési időszak zajlik. Megkötheti az ajánlatkérő a szerződést, és ha felmerül, egyáltalán meg kell-e kötnie?
Részlet a válaszából: […] A cég ezzel gyakorlatilag kizáró ok hatálya alá került. Valójában ez nem lesz hatással a szerződés megkötésére.A Kbt. csak abban az esetben nem teszi lehetővé a szerződéskötést, vagy más szavakkal kötelezi a szerződés megszüntetésére az ajánlatkérőket, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Minősített ajánlattevői státusz igazolása

Kérdés: Miért nem fogadja el a minősített ajánlattevői dokumentumot az ajánlatkérő? Válaszában homályosan a Kbt. 62. §-ának (2) bekezdésére utal.
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alábbi szabályát elemezve arra keressük a választ, hogy a minősített ajánlattevői rendszer vonatkozik-e a Kbt. 62. § (2) bekezdésére, mely kötelező kizáró ok."28. § (1) A gazdasági szereplők hatósági hivatalos jegyzékbe vételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Köztartozásmentes adózói adatbázis vizsgálata

Kérdés: Az ajánlattevő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ezért az ajánlatkérő hiánypótlás keretében nullás adóigazolást kért. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében egy képernyőfotót nyújtott be, amelyen az látszik, hogy 9 hónappal ezelőtt még szerepelt az adatbázisban. Jól értelmezi az ajánlatkérő, hogy a fenti igazolás nem felel meg a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja az alábbi kötelező kizáró okot rögzíti:b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Megbízható adózói státusz elvesztése

Kérdés: A NAV arról tájékoztatott minket, hogy cégünk elvesztette a megbízható adózói státuszát. Ez amiatt következett be, hogy az egyik csoporttag nem megbízható, mivel nem működik több mint három éve. Vajon a megbízható adózói státusz elvesztése jár-e bármilyen negatív következménnyel a közbeszerzési pályázatokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Art. adózói minősítési eljárásra vonatkozó 150. § szabálya szerint a minősítési eljárás nem azonos az adóigazolás kiállítása iránti eljárással.A minősítés során háromféle csoportba sorolható az adózó: megbízható adózó, kockázatos adózó vagy egy köztes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 3. § 37. pontja és a Kbt. 79. § (6) bekezdés a) pontja együttes értelmezése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány képzettségének és szakmai tapasztalatának értékelési szempontként való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Összeférhetetlenség referenciaigazolás esetében

Kérdés: Véleményük szerint összeférhetetlenséget jelent, ha két ajánlattevő is olyan referencialevelet nyújt be, amelyet egymásnak állítottak ki?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek jelen esetben nem összeférhetetlenségi helyzetet kell vizsgálni, hanem a többes megjelenés tilalmára vonatkozó szabályok fennállását. A Kbt. 25. §-a alapján az ajánlatkérővel való valamilyen kapcsolat eredményezhet összeférhetetlenséget, míg a Kbt. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Friss aláírási címpéldány iránti igény

Kérdés: Miért akar az ajánlatkérő friss aláírási címpéldányt, mikor nem változott a Kbt. és a cégvezető aláírása sem?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérők egyre ritkábban ugyan, de valóban szükségtelenül olyan aláírási címpéldányt kérnek, mely az eljárást megindító felhívás közzétételét követően került aláírásra. Hasonlóan alkalmazzák ezt a kizáró oki igazolás esetében is. A kettő között az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] Kiindulópontunk, hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely nyilatkozat megtételét írja elő, annak meg kell felelni. Amennyiben formai szempontok miatt történik az érvénytelenítés, mert például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
6
7
8
94