Kbt.-beli kereszthivatkozások "megfejtése"

Kérdés: Milyen "technikát" ajánlanak a közbeszerzési törvény kereszthivatkozásainak kibogozására – különös tekintettel az igazolások, nyilatkozatok területére?
Részlet a válaszából: […] A kereszthivatkozások kapcsán arra hívjuk fel a kérdezőfigyelmét, hogy a hivatkozások végigkövetése és értelmezése minden esetbenszükséges annak érdekében, hogy az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő a konkrétbeszerzési tárgyra a konkrét közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Hitelesített dokumentumok egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a kizáró okokról szóló nyilatkozatot elég-e csak cégszerűen aláírni, vagy közjegyző által hitelesíttetni is kell azt?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű eljárás esetében, hasonlóan az egyszerűsítetteljáráshoz, a Kbt. kifejezetten lehetővé teszi az egyszerű nyilatkozati formabenyújtását az alábbiak szerint:A Mód. Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése szerint: ahol aközbeszerzési törvény vagy annak alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] A Budapesti Corvinus Egyetem 2007-ben lefolytatotthiánypótlás-kutatása – amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szakmai táblázatbeli elírás kezelése

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása – a kiírt megnevezéshez képest – kizáró oknak minősül-e, illetve van-e lehetőség a korrigálásra, és ha igen, mi annak a módja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontosításra szorul, ugyanis nem egyértelmű, hogy a"szakmai táblázat" elnevezés alatt a kérdező mire gondol, továbbá az sem, hogykizáró ok alatt esetleg nem az érvénytelenség merült-e fel. Ezzel kapcsolatosana Kbt. 85. §-ában írtakat javasoljuk áttekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Többletinformációk adása ajánlattevői kérdésfeltevésre

Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az "ajánlatkérői kérdésfeltevésre" a Kbt. 85. §-avonatkozik. A rendelkezés szerint az ajánlatkérő a kizáró okokkal, azalkalmassággal kapcsolatban tehet fel kérdést, továbbá a felhívásban vagy adokumentációban előírt és az ajánlatban becsatolt egyéb iratokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Hamis adatszolgáltatás következményei

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás miatti kizáró okot a Kbt. 60. § (1)bekezdésének f) pontja állapítja meg, amely szerint nem lehet ajánlattevő vagyalvállalkozó az, aki korábbi – három évnél nem régebben lezárult -közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Hamis adatközlés ellenére megkötött szerződés megtámadhatósága

Kérdés: A jogerős bírósági döntés után milyen lehetőségek vannak annak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a megtámadása, felbontása ügyében, amelyeket a törvénysértő pályázó a hamis adatközlés miatti kizárás és a jogerős bírósági döntés közötti időben kötött – jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az egyébként törvényesen és korrekt módon pályázó versenytársaknak?
Részlet a válaszából: […] Az előző kérdésre kifejtett válasszal összefüggésben aztlehet mondani, hogy miután a kizárás tekintetében hozott jogerős bíróságidöntés alapozza meg az érintett ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében akizáró ok ezen fordulatának alkalmazhatóságát, azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, összetett beszerzésről van szó, amelybenszerepel egy tevékenységelem, amelyet kizárólag egyetlen szervezet jogosultMagyarországon végezni, viszont ez a szervezet nem képes a többi tevékenységre.Ilyen esetekre "találta" ki a Kbt. a közös ajánlattételt, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

OMMF-eltiltás hatálya alatt álló erőforrás-szervezet bevonása

Kérdés: Lehet-e erőforrás olyan vállalkozás, amelyet az OMMF eltiltott a közbeszerzéstől?
Részlet a válaszából: […] Az erőforrást biztosító szervezetre, szervezetekre isalkalmazandók a közbeszerzési kizáró okok a Kbt. 60. §-ának (4) bekezdésealapján. E rendelkezésre tekintettel az az erőforrást biztosító szervezet,amellyel szemben az OMMF vagy bíróság jogerősen megállapította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
1
70
71
72
91