Alvállalkozó bejelentése az ajánlat szerint nem alvállalkozásban teljesítendő feladatra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlatban kéri a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat becsatolását, akkor a teljesítés során az ajánlattevő a 138. § (3) bekezdés értelmében bejelenthet-e olyan új alvállalkozót, akinek/amelynek teljesítése olyan részre vonatkozik, amely az ajánlatban alvállalkozó által teljesítendő részként – Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont – nem került megjelölésre?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdésbe ütköző bejelentésnek, úgy az ajánlattevő mindent megtett a szerződésszerű teljesítés érdekében, valójában annak kockázata, hogy az ajánlatkérő ezt szerződésszegésként értékeli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] ...eltérésekkel.Ténykérdés ugyanakkor, hogy a saját eljárásrend alkalmazásával kapcsolatban nagyon kevés a hazai tapasztalat, melynek a kockázatát a mai napig kevés ajánlatkérő vállalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása akadályközlés esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, és kötöttünk szerződést a régi Kbt. hatálya alatt 2015. december 20-án. A szerződésben meghatározott teljesítési határidő 2016. január 15-e volt, amit kötbéreztünk. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél 2016. január 15-én akadályt közölt, és kérte, hogy a szerződés teljesítésének határidejét hosszabbítsuk meg 30 nappal. Jelen esetben megköthetjük-e a szerződésmódosítást? Akkor is, ha a teljesítési határidő értékelési szempont volt a közbeszerzési eljárásban, emiatt elesnénk a kötbértől?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevőt terhelő többletmunkaköltségeket, vagy indokolatlanul egyéb, a szerződés alapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat – (1)–(3) bekezdések.A rendelkezés (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek dokumentálnia kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának lehetőségeit is ki tudja használni.Ténykérdés ugyanakkor, hogy saját eljárásrend kialakítása támogatott projekt esetében kockázatos megoldás, melyet a Kbt. 112. § (1) bekezdésének a) pontja tesz lehetővé. A 113. § összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...A KH útmutatója tehát felfogásában liberális, és segíti az egységes jogértelmezés kialakulását, de az ajánlatkérők által vállalt kockázat csökkentése érdekében az ún. kisegítő szempontok vizsgálatát kell előtérbe helyezni, és semmiképpen sem csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Önkormányzatok Közbeszerzési Szabályzata

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...meg.Tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Szabályzatnak önmagában nem célja a már létező szabályozás ismétlése, továbbá kockázatot is jelent a változó jogszabályi környezet felesleges beépítése a szabályzatba, nem életszerű a Kbt. ismétlése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

"Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...melynek hiánya nem teszi érvénytelenné az ajánlatot. Amennyiben az ajánlatkérő hiánypótoltatja azt, úgy az ajánlattevők többsége kockázatot nem vállalva benyújtja a konkrét eljárásra íródott kizáró oki vagy tulajdonosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban

Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...olyan magatartásokat is érint, mely az ajánlattevők összejátszását, közös fellépését, együttműködését is versenyjogi kockázatként értékeli.A Kbt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kbt. 54. § (1) bekezdésének célja

Kérdés: Mi a gyakorlati értelme a Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének? Mi a következménye annak, ha az előírásnak nem teszünk eleget? Van-e ebben a körben valamiféle igazolási kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...fog. Amennyiben mégis ennek hiányában jelenik meg a hirdetmény, elvileg a jogsértés miatt jogorvoslati eljárás indítható, mely nem valós kockázat, tekintettel az előírás következményeire, praktikusan egy általános figyelemfelhívás elmaradására. Erről vagy hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szerződés módosíthatósága adóváltozás miatt

Kérdés: Négyéves szerződést kötöttünk, a szerződés 2016. június 30-áig van érvényben. 2015. január 1-jétől olyan adóváltozás lépett hatályba, amely a szerződés szerinti termékek árát növeli. Erre hivatkozással módosítható-e a szerződés? (A szerződés értelmében az egységárak a szerződés tartama alatt nem változtathatók, de a hivatkozott adóváltozással nem lehetett számolni. Az új ajánlatoknál már e teherrel kalkulálunk az árajánlatban.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. eleve abból indul ki, hogy az árat az ajánlattevő a saját kockázatára vállalja, és kalkulálja a várható árváltozásokat, piaci átrendeződést, a feltételek átalakulását.A kötelező autópályadíj bevezetésével is hasonló probléma vetődött fel, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
1
12
13
14
23