Találati lista:
1. cikk / 231 Áridex alkalmazása a szerződésben
Kérdés: Hároméves szerződést tervezünk kötni speciális alapanyagok beszerzésére. Az alapanyag jellemzője, hogy nagyon gyorsan változik az egységára. Ezért mi félévente tartanánk árfelülvizsgálatot, előre meghatároznánk, hogy melyik KSH-indexet alkalmazzuk, és automatizmusként kezelnénk a szerződésben az árak változását. Ez elegendő ahhoz, hogy szabályos legyen az árindexálásunk, és ne kelljen félévente szerződést módosítanunk?
2. cikk / 231 Ajánlattétel hosszabbítása
Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?
3. cikk / 231 Felelősségbiztosítás építési beruházás során
Kérdés: Kérdésünk építési beruházással kapcsolatos felelősségbiztosításra vonatkozik. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet is szabályozza a felelősségbiztosítást, mindkét rendelet a szerződéskötésre, a szerződés hatálybalépésére vagy a kivitelezés időtartamára írja elő a felelősségbiztosítást. Ezen jogszabályok alapján a felelősségbiztosítás már nem írható elő alkalmassági követelményként?
4. cikk / 231 Árindex alkalmazása a szerződésben
Kérdés: Hároméves szerződést tervezünk kötni speciális alapanyagok beszerzésére. Az alapanyag jellemzője, hogy nagyon gyorsan változik az egységára. Ezért mi félévente tartanánk árfelülvizsgálatot, előre meghatároznánk, hogy melyik KSH-indexet alkalmazzuk, és automatizmusként kezelnénk a szerződésben az árak változását. Ez elegendő ahhoz, hogy szabályos legyen az árindexálásunk, és ne kelljen félévente szerződést módosítanunk?
5. cikk / 231 Külföldi ajánlatkérő státuszának megállapítása
Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.
6. cikk / 231 Építményi jog értelmezése
Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
7. cikk / 231 Szerződésmódosítási jogalapok
Kérdés: Árubeszerzésre vonatkozó központosított közbeszerzésben egy keretmegállapodás részesei vagyunk. A keretmegállapodás alapján van mód termékváltásra, de sajnálatosan csak bizonyos időközönként van erre lehetőségünk. Az egyik termék gyártója jelezte, hogy a termék gyártását beszünteti, és csak az utódtermék lesz elérhető. Lehetséges-e soron kívül termékváltást kérni az ajánlatkérőtől?
8. cikk / 231 Árindokolás jogszerűtlensége
Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
9. cikk / 231 Nem szerződésszerű teljesítés
Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
10. cikk / 231 Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt
Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
