Előkészítésben közreműködő összeférhetetlensége

Kérdés: Közbeszerzés hatálya alá tartozó tervezési projektnél hogyan kell értelmezni az előkészítésben (például megvalósíthatósági tanulmány) közreműködő tervező későbbiekre vonatkozó összeférhetetlenségét, illetve a közbeszerzésben való részvételi lehetőségét? Az összeférhetetlenség tervezőre vagy tervező szervezetre (cég) vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján a 10. § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ez annyit jelent,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Hozzáférés a dokumentációhoz

Kérdés: A Kbt. alapján a dokumentációnak az ajánlattételi határidő végéig rendelkezésre kell állnia. Ez azt jelenti, hogy eddig a napig lehet megvásárolni? Ha az utolsó napon megvásárolják, mikor dolgozza ki és állítja össze az ajánlattevő az ajánlatát stb.?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő a dokumentáció rendelkezésre állását indokolatlanul rövid időben állapítsa meg, az ajánlattevők (illetve a közbeszerzési eljárás) eredményességét veszélyeztetve." Az indokolás hivatkozik arra is, hogy a dokumentáció megküldésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Minősített ajánlattevők jegyzéke

Kérdés: Milyen módon lehet bekerülni a minősített ajánlattevők jegyzékébe?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevők jegyzékére vonatkozó új szabályokat a Kbt. 12-14. §-ai, valamint 386-391. §-ai tartalmazzák. A jegyzéket a Közbeszerzések Tanácsa vezeti majd, a jegyzékbe való felvételt pedig a Tanácsnál írásban kell kérelmezni. A kérelmező bármikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Bírság az új Kbt.-ben

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság az új Kbt. szerint milyen összegű bírságot szabhat ki?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 340. §-ának (2) bekezdése alapján jogosult határozatában – a jogsértés megállapítása mellett – bírság kiszabására is akkor, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemű mellőzésével valósult meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...sértő alkalmassági kritériumok meghatározása esetén az új Kbt. jogorvoslati eljárás megindítását teszi lehetővé hivatalból (Közbeszerzési Döntőbizottság), vagy az ajánlatkérő, az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt kérelmére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak alkalmazási köre

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai (Kbt. 4. része) vonatkoznak-e a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazó egyes szervezetekre? Az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályait, azaz a 4. rész szerinti eljárást ők is kötelesek-e alkalmazni? (Megjegyzés: a törvény előzményét képező javaslat indoklása szerint az egyszerű eljárás szabályai nem vonatkoznak a különös beszerzőkre.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők köre, akik (amelyek) egyszerű közbeszerzési eljárást kötelesek lefolytatni, a Kbt. 293-294. §-aiban meghatározottak alapján nem terjed ki a közszolgáltatói körre, tehát a különös közbeszerzési eljárás szabályait alkalmazni köteles szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Önkormányzat szolgáltatási feladatainak ellátása

Kérdés: A gyakorlatban látható, hogy önkormányzatok bizonyos szolgáltatási feladataik ellátására különféle szervezeteket – közhasznú társaság, korlátolt felelősségű társaság stb – alapítanak. A jövőben ki kell-e írniuk az önkormányzatoknak e feladatok ellátására közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...belső szervezeti egysége lenne, és ez a cég tevékenységének lényeges hányadát az önkormányzat részére végzi. Ebben az esetben a közbeszerzést elvileg nem kell meghirdetni. A Kbt. ilyen rendelkezést nem tartalmaz, azonban a gyakorlatban van, ahol a jogeset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Útmutató ajánlattevőknek

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaságnak – ajánlattevőként – mely rendelkezéseket, illetőleg irányelveket kell követnie? A tenderkiíráson kívül milyen egyéb előírásokat kell ismernie?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában nem tudhatják, hogy az ajánlatkérő tenderkiírása jogszerű-e, illetve hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a közbeszerzési eljárásban – különös figyelemmel a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] ...valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő a kiírásban az adott közbeszerzési eljárás tárgyát képező árat maximalizálná, úgy ez a fenti rendelkezésbe ütközne,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
421
422
423