910 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?

Kérdés: Hogyan kell kezelni az intézet által alapított közhasznú társaságot, ha beszerzése az egyéves időszak alatt meghaladja a 2 millió forintot (például karbantartói munka megrendelése esetén)?

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?

Kérdés: A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gondozottjaink ellátásához a szükséges gyógyszereket közforgalmú gyógyszertárban vásároljuk meg. Amennyiben az éves beszerzés összege meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát (2 millió forint), úgy alkalmaznunk kell-e a közbeszerzési eljárást, hiszen ebben az esetben nem tudjuk meghatározni a bírálati szempontokat, mivel a gyógyszerek ára minden gyógyszertárban egyforma, és gyártótól nem tudjuk beszerezni a készletet, mert gondozottjaink részére egyedileg – receptre – írja fel az orvos a szükségletet?

Kérdés: Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni – Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?

Kérdés: A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?

Kérdés: Ugyanazon eljárás keretében ugyanazon cég lehet-e az ajánlatkérő nevében eljáró és egyben hivatalos közbeszerzési tanácsadó – azaz: függetlennek kell-e lennie a közbeszerzési tanácsadónak?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?