Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont meghatározása alapján a kérdés szerintikülön minősítési szempontról való rendelkezés valóban a Kbt. 1. §-ának (2)bekezdésébe ütközik, amelynek alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget ésegyenlő bánásmódot kell biztosítania az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben utaltak a közbeszerzési törvény 15. §-ának (3)bekezdésére, azaz ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, s a határidőcsak az ezt követő legközelebbi munkanapokon jár le, ebben az esetben nemengedhető meg, hiszen így nem hoszszabbodik, hanem rövidül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény becsült értékkel kapcsolatosszabályozása ebben a tekintetben nem megengedő előírásokat tartalmaz.Amennyiben a beszerzést egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt valósítjákmeg, és a beszerzésre kizárólag egy ajánlattevővel lehetne szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Elkésett ajánlat kezelése

Kérdés: Mi a teendő az elkésett ajánlattal? (Az eljárás tájékoztatójában a benyújtott ajánlatok számát fel kell tüntetni, ez részajánlattétel esetében a részajánlatok összege, tehát tudnom kell, hogy mit tartalmaz az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] Javasoljuk az ajánlattevőket arra kötelezni, hogy aborítékon tüntessék fel ezt az információt is, ekkor nem kerülnek abba ahelyzetbe, hogy nem tudnak mit írni a tájékoztatóba. A Kbt. 88. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében az elkésett ajánlat érvénytelen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Közbeszerzés és beszerzés

Kérdés: Kérem, hogy szíveskedjenek értelmezni az éves statisztikai összegzés (30. melléklet a 15/2004. IM rendelethez) I/7. és I/8. pontja közötti különbözőséget, illetve összefüggést, különös tekintettel arra, hogy a közbeszerzés és a beszerzés fogalma szinonima vagy sem! Ha nem, akkor mit kell érteni a beszerzések fogalmán, számán és értékén?
Részlet a válaszából: […] A HR. 30. számú melléklete szerinti statisztikaiöszszegzésben az azzal érintetteknek fel kell tüntetniük – egyebek mellett – anemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések és beszerzések számát ésértékét (7. pont), valamint az egyszerű közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Hiánypótlás azonos adattartalommal

Kérdés: Lehet-e hiánypótlást többször ugyanarra a hiányra biztosítani az eljárás eredményessége érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdésének előírása szerint azajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség eseténtöbb alkalommal is lehetőséget adhat a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] A teljesség érdekében szükségesnek tartjuk a közbeszerzésitörvény bírálati szempontok meghatározására vonatkozó előírásainak ismertetéséta következők szerint.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Intézet által alapított közhasznú társaság megítélése

Kérdés: Hogyan kell kezelni az intézet által alapított közhasznú társaságot, ha beszerzése az egyéves időszak alatt meghaladja a 2 millió forintot (például karbantartói munka megrendelése esetén)?
Részlet a válaszából: […] Az intézet által alapított közhasznú társaság is önálló jogiszemélynek minősül, és a Kbt. 22. §-ának j) pontja alapján olyan jogképesszervezet, amelyet a 22. § (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagytöbb szervezet az alaptevékenysége ellátására hoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Referenciamunka nagyságrendjének meghatározása a felhívásban

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tiltja a referenciaigazolás nagyságrendhezkötését, tekintettel arra, hogy komolyabb beruházás vagy speciális beszerzésitárgy esetében elősegíti az ajánlattevők szűrését abból a szempontból, hogy azajánlattevő rendelkezik-e olyan mértékű referenciával, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
1
86
87
88
91