Kbt.-módosítás

Kérdés: Tudomásunk szerint a Kbt. a közelmúltban módosult. A változások mely rendelkezéseit érintették?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Országgyűlés által 2005. március 7-én elfogadottmódosítás minimálisan – mindössze két pontban – érintette a közbeszerzésitörvényt.A módosítás első része a nemzeti értékhatárokat elérő értékűközbeszerzésekre vonatkozó szabályokat tartalmazó VI. fejezettel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címke:

Jogsértés ajánlatok bontásakor

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ez a megoldás egyértelműen sérti a közbeszerzési törvényt,hiszen a bontást nem lehet félbeszakítani, "kvázi hiánypótlással" alkalmassátéve az ajánlatokat a sikeres bontáshoz. Amennyiben egy ajánlat bontása nemtörténhet meg, mert például nem sérülésmentes, nyitott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban bekövetkezett jogsértések miatta Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet fordulni, amelynek eljárása – a Kbt.322. §-a szerint – kérelemre vagy hivatalból indul.A jogorvoslatra vonatkozó szabályokat a Kbt. 323. §-ának(1)–(5) bekezdései...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény – nemzeti értékhatárokat elérőértékű közbeszerzésekre vonatkozó – 242. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió,szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban

Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékű, nyíltközbeszerzési eljárásokra vonatkozó 92. §-ának a)-g) pontjai alapján akkoreredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 2.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Európai Bizottság tájékoztatásának esetei

Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény indokolásában az Európai Bizottság(EB) tájékoztatása mint lényeges elem szerepel, azonban ennek mikéntjéről,tartalmáról nem találunk a törvényben előírást. Tekintettel arra, hogy azajánlat érvénytelenné nyilvánítását is írásban kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A bírálati szempont meghatározása alapján a kérdés szerintikülön minősítési szempontról való rendelkezés valóban a Kbt. 1. §-ának (2)bekezdésébe ütközik, amelynek alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget ésegyenlő bánásmódot kell biztosítania az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 18.

Eljárás munkaszüneti napra eső határidő esetén

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben utaltak a közbeszerzési törvény 15. §-ának (3)bekezdésére, azaz ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, s a határidőcsak az ezt követő legközelebbi munkanapokon jár le, ebben az esetben nemengedhető meg, hiszen így nem hoszszabbodik, hanem rövidül a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címke:

Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál

Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési törvény becsült értékkel kapcsolatosszabályozása ebben a tekintetben nem megengedő előírásokat tartalmaz.Amennyiben a beszerzést egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt valósítjákmeg, és a beszerzésre kizárólag egy ajánlattevővel lehetne szerződést...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
86
87
88
…
92