914 talált cikk a közbeszerzési törvény kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?

Kérdés: Ugyanazon eljárás keretében ugyanazon cég lehet-e az ajánlatkérő nevében eljáró és egyben hivatalos közbeszerzési tanácsadó – azaz: függetlennek kell-e lennie a közbeszerzési tanácsadónak?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt – nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?

Kérdés: A hirdetményben kiíró szerepel és pályázó, pedig a képzéseken, amelyeken eddig részt vettem, csak ajánlatkérőt és ajánlattevőt lehetett használni. Összhangban áll-e ez a közbeszerzési jogszabályokkal?

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?