Résztvevők megnevezése a közbeszerzésben

Kérdés: A hirdetményben kiíró szerepel és pályázó, pedig a képzéseken, amelyeken eddig részt vettem, csak ajánlatkérőt és ajánlattevőt lehetett használni. Összhangban áll-e ez a közbeszerzési jogszabályokkal?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázat esetében nem ajánlatkérőről, hanem kiíróról,ajánlattevők helyett pedig pályázókról beszélünk. Az utóbbi fogalmat a Kbt.határozza meg 4. §-ának 30. pontjában, amely szerint a pályázó az a természetesszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt eljárás meglehetősen egyedi. AKbt. 2.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési törvény szerint kelleljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] A szabályozás nem egyértelmű e tárgyban. A Kbt.szabályozásából az is következhetne, hogy az egyszerű eljárás is közbeszerzésieljárásnak tekinthető, ugyanakkor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban(HR. 20. számú melléklete) nem találunk utalást a IV. rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Igazolások érvényessége kikötés hiányában

Kérdés: Amennyiben nincs kikötve a közbeszerzési pályázatban a cégkivonat, illetve az igazolások érvényességi ideje, abban az esetben azok meddig érvényesek?
Részlet a válaszából: […] Az igazolások érvényességénél az ajánlati felhívás szerintilejárati határidőket célszerű figyelembe venni. Általános gyakorlat, hogy acégkivonat 30 napnál nem lehet régebbi, címpéldány esetén annak 90 napon belülinekkell lennie, az erkölcsi bizonyítványt is ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározottminta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Azírásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Igazolások alakisága ajánlatkérői előírás alapján

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő műszaki alkalmasságát igazoló, szerződést kötő másik fél által adott vagy aláírt igazolását csak "eredeti" vagy "közjegyző által hitelesített" formában fogadja el? Köteles-e elfogadni az ilyen jellegű referencialevelek vagy referenciaigazolások másolatát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ahol aközbeszerzési törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írjaelő, az igazolás hiteles másolatban is benyújtható.A fenti rendelkezés alapján – megítélésünk szerint – azajánlatkérő jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] Feltehetjük, hogy az előzményi terv felhasználási jogávalnem rendelkezik az ajánlatkérő, annak szükségessége nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásánál irányadó a KözbeszerzésekTanácsának 5/2004. (K. É. 147.) ajánlása, amely a helyi önkormányzatiköltségvetési szervek beszerzéseire vonatkozik, és amelyet a Tanács aKözbeszerzési Értesítő 2004. december 22-i, 147. számában tett közzé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Kárveszély-elhárítás az új Kbt.-ben

Kérdés: Nem szerepel a hatályos közbeszerzési törvényben a baleset, közvetlen balesetkár elhárítása, árvíz stb. veszély esetén alkalmazandó eljárásrend, mint ahogyan az a régi Kbt.-ben volt. Mi a követendő szabály? (Több fórumon is feltettük ezt a kérdést, de érdemi választ eddig nem kaptunk.)
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a veszély elháríthatatlan, a kárelhárítását az elvárható legnagyobb gondossággal haladéktalanul meg kellkezdeni. Amennyiben a legsürgősebb kármentés megtörtént, a továbbiakbanalkalmazható a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja, azaz hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Bejelentési kötelezettség közbeszerzési felhívás kiírása hiányában

Kérdés: Ebben az évben várhatóan nem írunk ki beszerzést, mégis azt a tájékoztatást kaptam egy képzésen, hogy be kell jelentenem, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozom. Ennek nem látom értelmét. Ez valóban így van-e?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója értelmében a Kbt. alanyi hatálya alá tartozásukról, arra való tekintet nélkül kötelesek tájékoztatni a Tanácsot, hogy egy (illetve egy adott) évben tervezik-e a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzéseik megvalósítását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.
1
88
89
90
91