Szerződéses feltétel meghatározásának terjedelme

Kérdés: Elegendő-e, ha az ajánlatkérő a konzorciumi szerződés tartalmának meghatározásakor azt írja, hogy abban szabályozni kell az ajánlattevők egymás közti, továbbá az ajánlatkérővel való kapcsolatát? Megítélésünk szerint ez alapján nem lehet szerződést készíteni. Mit tehetünk a pontosítás érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a szerződési elemekre a Ptk. tartalmaz útmutatást, hanem,megítélésünk szerint, annyit jelent, hogy a konzorciumi megállapodás érdemitartalmát, rendelkezéseit a konzorciumi tag ajánlattevők alakíthatják ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Igazolások összefüggése

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdésének d) pontja is igazolható a 67. § (4) bekezdésben foglaltak alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő ésaz erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás, és az erőforrástnyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző általhitelesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Beszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Tartalmaz-e a Kbt. a beszámítás vonatkozásban a Ptk.-tól eltérő rendelkezést? A kérdést ajánlatkérői oldalról tartjuk fontosnak.
Részlet a válaszából: […] ...a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek;– beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben,amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá – atúlfizetés esetét kivéve – tartási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás becsült értékébe. [A 2/A. § alapján nem minősül a 2. § (1) bekezdésénekalkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet– a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan,százszázalékos tulajdonában lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] ...– egyebek mellett -tartalmaznia kell a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét – 133.§ (1) bekezdés f) pontja;– keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. Akeretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Egybeszámítás IV.

Kérdés: 5 éves keretszerződést kötött kórházunk egy nagy gyógyszergyártó céggel a közbeszerzési törvény hatálya alá eső gyógyszerekre. A szerződésben ki van kötve, melyik gyógyszerből mennyit rendelünk az 5 év alatt. Van-e lehetőség olyan szerződés kötésére, ahol kizárólag a szerződés konkrét összege kerül csak meghatározásra, a beszerzendő gyógyszerek összetétele és aránya nem, azokat szabadon lehet megválasztani? Ennek oka: 5 év alatt bizonyos gyógyszerek megszűnhetnek, vagy a betegek egészségügyi állapotának változása miatt előfordulhat, hogy egyes gyógyszerekre nagyobb igény mutatkozik, mint a megelőző évben.
Részlet a válaszából: […] ...mindig meg kell adniaz ellenszolgáltatás mértékének részszempontját".Azonban ajánlatkérő számára fennáll a lehetőség, hogykeretmegállapodásos eljárást bonyolítson le annak érdekében, hogy a valódiigény felmerülésekor rugalmasan tudja meghatározni igényeit....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] Igen, a határozatlan időtartamra vonatkozó szerződésmegkötését is lehetővé teszi szabályozásunk. A félreértést a becsült értékmeghatározására vonatkozó szabály jelentheti, de ennek ellenére a szerződésbenmeghatározott hatály – akár három, akár nyolc évre, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Jegyzőkönyvtartalom tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban az egyes tárgyalásokról (tárgyalási fordulókról) felvett jegyzőkönyveknek mi a minimális tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...úgyszintén azt is, amibenaz ajánlattevő eltért a korábban írásban benyújtott ajánlata tartalmától;– célszerű feltüntetni azokat a megállapodásokat, amelyek akésőbbi tárgyalások menetére vonatkoznak, továbbá azt is, hogy azokon milyenkérdések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményeként kötendő szerződésre tekintettel,automatikusan alvállalkozóvá válik a külső erőforrás. Tehát az anyavállalatmegállapodása mérlegének felhasználásáról, vagy közös tulajdonban álló gépeikhasználatának megosztásáról stb. az anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Közbeszerzési megállapodás

Kérdés: Mi az a Közbeszerzési Megállapodás (GPA), és mely szerződések tartoznak a hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...közli a legfontosabb információkat a GPA-ról, amely a KereskedelmiVilágszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény 4. melléklete, elnevezése:Megállapodás a kormányzati beszerzésről (WTO/GPA).(Megtalálható: Hivatalos Lap L 336., 1994. 12. 23., 273. o.,Hivatalos Lap magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
38
39
40
55