558 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Vannak-e jogszabályi előírások arra, hogy a központosított közbeszerzésben megkötött keretszerződés alatt köteles-e a szervezetek lehívását a keretszerződést megkötött ajánlattevő teljesíteni, vagy visszautasíthatja a teljesítést? A verseny újra megnyitása nélküli esetről van szó, a közbeszerzésben részt vevő és a szállító nem köt egyedi szerződést eltérő feltételekkel. Így kell-e értelmezni a kormányrendelet 24. § (2) bekezdés bf) pontjának arra vonatkozó kikötését, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani? Mi a helyzet, ha a beszerző központosított közbeszerzésben regisztrált szervezet köztudomásúan fizetési nehézségekkel küszködik?

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.

Kérdés: Az egyik alkalmassági feltételnek erőforrás igénybevételével teszünk eleget. Vállalkozásunk és az erőforrást nyújtó között nincs a Ptk. szerinti többségi befolyás. A Kbt. szerinti megállapodásnak – mint igazolásnak – mit kell tartalmaznia? (Erre jogszabályi előírást nem találtunk.)

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban ajánlatkérőnek az egyedi szerződésekre milyen arányban kell választania ajánlattevők közül?

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?

Kérdés: Milyen részletességgel kell meghatározni a dokumentációban a keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések értékét és gyakoriságát?

Kérdés: A hirdetményminta tartalmaz egy olyan rovatot, hogy a négy évet meghaladó szerződések vonatkozásában indokolást kell adni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Illetve mely szerződések haladhatják meg a négy évet? Van-e a Kbt.-ben maximális szerződéses időtartam?