569 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: A hirdetményminta tartalmaz egy olyan rovatot, hogy a négy évet meghaladó szerződések vonatkozásában indokolást kell adni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Illetve mely szerződések haladhatják meg a négy évet? Van-e a Kbt.-ben maximális szerződéses időtartam?

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?

Kérdés: Valamennyi versenyjogi jogsértés esetén kikerülünk az ajánlatkérői körből? Objektív kizáró ok a jogsértés megállapítottsága?

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?

Kérdés: Intézményünk a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által kötött keretmegállapodás alapján javíttatja fénymásoló gépeit. Szeretnénk tudni, hogy jogos-e a javítás alkalmával a kiszállási költségre is a 2 százalékos közbeszerzési díj felszámolása?

Kérdés: Miért kell megindokolni azt, ha a megállapodás időtartama meghaladja a négy évet? Milyen maximum időtartamú lehet egy adott közbeszerzés vonatkozásában kötött szerződés?

Kérdés: Az ajánlattevő lehetővé tette a közös ajánlattételt. Kötelezte a közös ajánlattevőket a közöttük megkötött szerződés becsatolására. A szerződés tartalmáról a dokumentáció, kiírás nem rendelkezett. Milyen tartalommal kössék meg a közös ajánlattevők ebben az esetben a megállapodást?

Kérdés: Cégünk acéltermékeket adott el egy cégnek, mely ügylet egyszeri adásvétellel jött létre, külön szerződést, megállapodást nem kötöttünk. Ez az ügylet 4-5 szállításból áll (4-5 részletben viszik el a megrendelt árut), tavaly novemberben kezdődött, és e hónapban ér véget. Kaptunk egy levelet a vevőnktől, amelyben a 2008. évi LXXXII. törvény 18. § (5), 32. § (5) és a 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ára hivatkozva felhívják figyelmünket, hogy a 200 000 forint feletti kifizetéseket akkor teljesítik, ha az alvállalkozó, azaz mi nullás adóigazolást küldünk neki. A nullás igazolással nincs gond, cégünk kap ilyet. A gond, hogy múlt hét péntekig, azaz a levél kézhez kapásáig nem tudtunk róla, hogy vevőnk közbeszerzésben vesz részt, velünk ezt semmilyen formában nem közölte. Most pedig kész tények elé állít minket, mi pedig ezt sérelmezzük, hogy nem közölte a tényeket időben, hanem rögtön nemfizetéssel fenyeget. Egyáltalán megállja-e a helyét érvelésük, nem csak a 10 százalék feletti alvállalkozót kell nevesíteni, és ha igen, közölni azzal?

Kérdés: 2009. március 31-e után is igénybe vehetünk-e erőforrás-szervezetet? Milyen feltételekkel?

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés közbeszerzési megállapodás hatálya alá tartozik?