Tárgyalásos eljárás alkalmazásának mellőzése

Kérdés: A társasházak a panelprogramban elnyert támogatás esetén a kivitelezőt többnyire a Kbt. 44. címe szerinti egyszerű eljárásban választják ki. A legutóbb megjelent 30 hirdetményt (ajánlattételi felhívást) tanulmányozva feltűnt, hogy csak egyetlen esetben élt az ajánlatkérő a tárgyalás lehetőségével. A Kbt. 299. § (3) bekezdés n) és o) alpontja értelmében a Kbt. ezt meg is engedi. A hirdetményminta [2/2006. (I. 13.) IM rendelet 14. számú melléklete] IV.1.1. pontjában kell megjelölni, hogy lesz-e tárgyalás, vagy sem. Kérdésünk az, vajon mi lehet az oka, hogy általában nem élnek a társasházak a tárgyalás lehetőségével? Van-e egyéb jogszabályi tiltása ennek, vagy csak az a magyarázat, hogy a társasházak nem járatosak a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...arra törekszenek, hogy a legrövidebb idő alatt be tudják fejezniaz eljárást. Végül elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy nem "szeretnek"tárgyalást tartani az általuk előírt szerződési feltételek tárgyában, márpedigez tárgyalásos eljárási szabályok esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Tárgyalások lezárását követő ajánlatértékelés jogszerűsége

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban aKbt. 124-130. §-aiban írt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Kbt.-nek azokat arendelkezéseit, amelyek a nyílt, illetve a kétszakaszos eljárásokra irányadóak,és amelyektől a hivatkozott paragrafusok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból valóeljárását.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdésérőla Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Döntőbizottsági tárgyalás elmulasztása értesítés hiánya miatt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen formában nem kap értesítést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és azon emiatt nem is jelenik meg? Hozhat ebben az esetben a Döntőbizottság érdemi határozatot? Hol találjuk meg az erre vonatkozó szabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...nem állapít meg, aközigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezései azirányadók. Elsőként tehát a Kbt.-nek a tárgyalásra vonatkozórendelkezését, a Kbt. 336. §-át kell áttekinteni. A rendelkezés a tárgyalásnyilvánosságát rögzíti, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...indítani. Itt jegyezzükmeg, hogy van erre a Kbt.-ben egy speciális jogcím, amely lehetővé teszi, hogyaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást tartson. A Kbt. 125. §(2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben azzal az egy pályázóval kelltárgyalni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyalások nyilvánossága

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás a Kbt. 336. §-ában foglalt főszabály szerintnyilvános, amelyen az utalt jogszabályhely (1) bekezdésében meghatározottérintettek vehetnek részt. Amennyiben a hallgatóság egyéb érdekeltnek minősül,azaz nem csupán kíváncsi érdeklődő, joga van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszából: […] ...sellehetetleníteni azt. A fentiekben is részletezett, 59. § (1) bekezdése ezértolyan egyértelmű, hiszen amennyiben például tárgyalásos eljárásról beszélünk,az ajánlati kötöttség még nem áll be az ajánlat benyújtásával, de abiztosítékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya

Kérdés: Mi tartozik a GPA hatálya alá a hirdetményminta egyik kérdésében, amelyre mindig igennel válaszolunk, bár nem vagyunk benne biztosak, és nem is találjuk a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...A Közbeszerzési Megállapodás (GPA) kapcsán lásd még azEurópai Unió Tanácsának 94/800/EK határozatát (1994. december 22.) a többoldalútárgyalások Uruguayi Fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösségnevében, a hatáskörébe tartozó ügyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdéseszerint a keretmegállapodásos eljárás második részére a 226. §-t kellalkalmaznia. A 226. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azajánlatkérőnek a konkrét közbeszerzési szerződés teljesítése szempontjából(konkrét tárgy, érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
1
53
54
55
73