748 talált cikk a tárgyalás kifejezésre

Kérdés: Nem szerepel a hatályos közbeszerzési törvényben a baleset, közvetlen balesetkár elhárítása, árvíz stb. veszély esetén alkalmazandó eljárásrend, mint ahogyan az a régi Kbt.-ben volt. Mi a követendő szabály? (Több fórumon is feltettük ezt a kérdést, de érdemi választ eddig nem kaptunk.)

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e köztéri szobor elkészítésének megrendelése akkor, ha az önkormányzat támogatásból nyert összegből szeretne három darab mellszobrot állítani, előre meghatározott méretben, anyagból, formátumban, és a rendelkezésre álló összeg alapján a beszerzés értéke meghaladná a nemzeti értékhatárt?

Kérdés: A korábbi Kbt. előírásai szerint lefolytatott hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás során az írásos alapajánlatot az ajánlattevő nem az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint készítette el. Tárgyalásra bocsátható-e az alapajánlat, vagy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tárgyalás nélkül érvénytelenné kell-e azt nyilvánítani?

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?

Kérdés: Mit jelent pontosan a "műszaki-technikai sajátosságok" kifejezés, mennyire kell ezt szűken vagy tágan értelmezni? Egy számítógépes program működésének vázlatos leírása, amelyet egy pályázathoz kellett elkészíteni, értelmezhető-e műszaki-technikai sajátosságnak a kivételek szempontjából?

Kérdés: Támadható-e az ajánlatkérő, ha nem tud a tárgyaláson az ajánlattevő részére azonnal válaszolni?

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?