Találati lista:
61. cikk / 148 Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt
Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy félévente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
62. cikk / 148 Cégiratok csatolásának szükségessége
Kérdés: A folyamatban lévő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó adatokat – azaz azt, hogy mire irányul a változásbejegyzés iránti kérelem – a cégkivonat tartalmazza. Ehhez képest miért van szükség a változásbejegyzési kérelem és az elektronikus tértivevény csatolására?
63. cikk / 148 Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő
Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
64. cikk / 148 Részesedésszerzés bejelentésének kötelezettsége
Kérdés: 50 százalékban – gazdasági társaságként – közvetlenül tulajdont szereztünk egy olyan belföldi illetőségű, itt adózó gazdasági társaságban, amely semmilyen szempontból nem tartozott a részesedésszerzéskor és nem tartozik jelenleg sem a Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá. Ezt a részesedésszerzést jelentenünk kell a folyamatban lévő közbeszerzési szerződéseink vonatkozásában az ajánlatkérőknek?
65. cikk / 148 Konzorciumi tagok változása az eljárás folyamán
Kérdés: A Kbt. módosítását követően van-e lehetőség arra, hogy a konzorcium tagjai az ajánlat benyújtását követően vagy a szerződés teljesítésének ideje alatt változzanak?
66. cikk / 148 Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt
Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
67. cikk / 148 Leányvállalat kizárásának következményei
Kérdés: Százszázalékos tulajdonosa vagyok egy cégnek, melyet kizártak a közbeszerzési eljárásból hamis nyilatkozat adása miatt. Ez minket is érint, alapesetben? Ha más kapcsolatunk nincs, három évig nem vehetünk részt közbeszerzési eljárásban? És mi a helyzet akkor, ha én vagyok az alvállalkozója vagy erőforrása? Várható e körben jogszabályváltozás?
68. cikk / 148 Részvétel közbeszerzési eljárásban a résztvevő 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági szereplővel együtt
Kérdés: Indulhatunk-e közös ajánlattevőként egy olyan céggel, melynek 100 százalékos tulajdonosai vagyunk? Lehet-e ez a cég alvállalkozó, illetve önállóan ajánlattevő abban az eljárásban, ahol mi is ajánlatot teszünk? Lehet a saját alvállalkozónk, erőforrásunk?
69. cikk / 148 Offshore ajánlattevő kiszűrése
Kérdés: Megjelent a kettős adóztatás elkerüléséről szóló útmutató, pontosabban egy felsorolás, de továbbra sem értem, hogyan kell ez alapján kiszűrni az offshore ajánlattevőt.
70. cikk / 148 Nyilatkozat tényleges tulajdonosról
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?
