Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban

Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...korlátozását célozzák vagy eredményezik, jogsértőnek minősülnek. Ennek megfelelően közös fellépés esetében, ha azonos a tulajdonosi kör, mindig meg kell vizsgálni az esetleges összejátszással kapcsolatosan megjelenő vádak következményét, esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Alkalmassági követelménynek megfelelés a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Többéves szerződést kötöttünk a kiíróval. A szerződés teljesítését követő második évben a mérlegünk negatív lett. Van-e ennek kihatása az adott közbeszerzési eljárásra?
Részlet a válaszából: […] ...követelménynek való megfelelés miatt az ajánlatkérő nem szüntetheti meg egyoldalúan a szerződést, erre egyedül ún. offshore-tulajdonosi változás miatt kerülhet sor a szerződés teljesítése során a korábban hatályos Kbt. és az új törvény szerint is.A 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kizáró ok előírása és a teljesítésre vonatkozó szabály eltérésének indoka

Kérdés: Mi a magyarázata annak, hogy ha a cégünkben 25 százalékot eléri egy olyan vállalkozás részesedése, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek, akkor az kizáró ok, viszont ha a mi vállalkozásunk tag egy olyan társaságban az előzőeket elérő mértékben, mely nem felel meg az előző jogszabályhelyben meghatározott feltételeknek, akkor részt vehetünk közbeszerzésben? (Tekintettel arra is, hogy az ilyen részesedésszerzés esetén a folyamatban lévő közbeszerzési szerződést az ajánlatkérőnek meg kel szüntetnie.)
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok előírása és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabály között. Míg az 56. § kötelező kizáró oka az ajánlattevő tulajdonosi körét érinti, a 125. § (5) bekezdésének b) pontja a nyertes ajánlattevő tulajdonában álló cégekre is vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] ...ok hatálya alatt nem áll. Mivel több kizáró ok esetében csak a nyilatkozati elv tud érvényesülni – például nyilatkozat a tényleges tulajdonosról –, hiszen nem minden kizáró ok esetében létezik olyan hatósági nyilvántartás vagy dokumentum, mely alá tudná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasság igazolása többségi tulajdonos által

Kérdés: Alkalmasság igazolására igénybe vehetem-e a többségi tulajdonosomat?
Részlet a válaszából: […] ...kár megtérítéséért – (4)–(6) bekezdések, (6) bekezdés a)-c) pontjai.A (4) bekezdés alapján, amennyiben az ajánlattevő a többségi tulajdonosával közös ajánlattevőként indul, akkor az alkalmasságot igazolhatja a többségi tulajdonos alkalmasságával.Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Adatváltozások a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: A szerződés teljesítése alatt milyen változásokat kell bejelentenie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésének időszaka alatt.Szintén bejelentésköteles, ha az ajánlattevőben – közvetlenül vagy közvetetten – olyan tulajdonosi változás áll be, vagy az ajánlattevő maga közvetlenül vagy közvetetten tulajdonosi részesedést szerez, mely érinti a Kbt. 125...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról, hogy olyan társaságnak minősül, amelyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, és tulajdonosai között nincs a Pmtv. 3. § ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
Kapcsolódó címke:

Vezető tisztségviselő mint tényleges tulajdonos

Kérdés: Mi az indoka annak, hogy egy korábbi Kbt.-módosítás értelmében tényleges tulajdonosnak kell tekinteni a vezető tisztségviselőt – akinek számos esetben nincs is tulajdonrésze a cégben?
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető – ka)-kc) alpontok.A kc) alponttal összefüggésben a 310/2011. kormányrendelet a kizáró okok igazolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] ...míg a hirdetményminták a "vételi jog (opció)" kifejezést alkalmazzák.A Ptk. értelmezésében a vételi jog a következőt jelenti.Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
Kapcsolódó címke:
1
5
6
7
15