Ismételt betekintési kérelmek megtagadhatósága

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. Az ajánlattevőnek van-e arra lehetősége, hogy több alkalommal is kérje az adott eljárásban az ajánlatkérőtől az ajánlatokba való betekintést, akkor is, ha már az első alkalommal valamennyi ajánlatba betekintett, és az iratbetekintést követően nem keletkezett egyetlen ajánlat esetében sem új irat/dokumentum (például vitarendezésre becsatolt újbóli hiánypótlás vagy felvilágosítás)? Az ajánlatkérőnek van-e a fenti körülmények alapján lehetősége arra, hogy megtagadja az azonos ajánlattevő esetében az ismételt betekintési kérelmeket?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésre vonatkozó szabály egyértelműen fogalmaz, mikor egyszeri iratbetekintést tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy az esetek többségében egy iratbetekintés során is meg lehet bizonyosodni a legfontosabb tartalmi elemekről, hiányosságokról, így az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Üzleti titokká minősítés határai

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy ajánlattevő árubeszerzés (élelmiszer-beszerzés) során az ajánlat részét képező "ártáblát" (véleményem szerint nem árazott költségvetés) üzleti titokká minősítve, kérje annak zártan történő kezelését? (Az "ártábla" pusztán termékneveket, mennyiséget és egységárat tartalmaz, tehát véleményem szerint üzleti titoknak ezen adatok semmiképp sem minősíthetők.)
Részlet a válaszából: […] Ha az árubeszerzés minden egyes sora az értékelési részszempontok egyes sorait jelenti, akkor nem lehet üzleti titok tárgya.Ha azonban az ajánlatkérő egy összértéket kért, mely az egyes termékek összesített árait tartalmazza, akkor nem feltétlenül csak az árazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] Az indokolás az ajánlat része, azaz iratbetekintés során az ajánlatot, a hiánypótlást és az indokolást is köteles az ajánlatkérő megmutatni. Amennyiben az indokolás üzleti titkot tartalmaz, figyelemmel kell lennie a közbeszerzési törvény 83. §-ában megfogalmazottakra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérést az ajánlatkérők gyakran félreértik, és ennek következtében olyan szükségtelen információk megadását teszik kötelezővé az ajánlattevők számára, melyek egyrészt nem segítik a döntést, másrészt olyan mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Üzleti titokká nyilvánítás mértéke

Kérdés: Az ajánlattevő üzleti titoknak nyilváníthatja-e jogszerűen a teljes ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok és az alkalmassági feltételeket igazoló dokumentumok, információk egy része nyilvánosan elérhető (kizáró okok), az alkalmassági követelmények nyilvánosságra hozatala pedig nem sérti az ajánlattevő üzleti érdekeit, kivéve ha a referenciák használata, például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Kommunikációs formák ajánlatkérő és ajánlattevő között

Kérdés: Lehetséges-e közvetlen – például telefonos – kommunikáció egy adott eljárásban az ajánlattevő és az ajánlatkérő között? Kérhet-e az ajánlattevő iratbetekintést az ajánlattételi határidőt megelőzően?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás lefolytatásának feltétele az írásbeliség, mely nem teszi lehetővé a hivatalos, telefonos kommunikációt a felek között. Az iratbetekintés szabályai továbbra is változatlanok 2013. július 1-jét követően is.Az iratbetekintés kérdését a Kbt. 80. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlattevők nevesítése a hiánypótlásra irányuló felhívásban

Kérdés: Hiánypótlás esetén nevesíthetem-e az ajánlattevőket, hogy kinek milyen adatot kell pótolnia? Ha nem, akkor csak a hiányt írhatom le, és külön levélben kell jeleznem az ajánlattevőnek, hogy mit pótoljon?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás esetében javasoljuk az érintett ajánlattevőt is nevesíteni, hiszen az értékelés szakaszában már egyértelmű az ajánlattevők személye. A hiánypótlás nyilvános, mindenki számára elérhető kell, hogy legyen. Az ajánlattevőknek joguk van más ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Iratbetekintés kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően iratbetekintést kértünk a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A részvételi jelentkezés iratanyagába az ajánlatkérő az iratbetekintést nem tette lehetővé. Helyesen járt el az ajánlatkérő? Az eljárást lezáró döntést követően csak az ajánlattételi szakaszt lehet érdemben vizsgálni?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés nem korlátozható időben. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi az összegzések megküldését követően, hogy ez mindkét eljárási szakaszra vonatkozik.A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatok (részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Ajánlati elem pótlása

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
Részlet a válaszából: […] A részletes költségvetés az ajánlott ellenszolgáltatás részletes kifejtése, egyben az értékelésre kerülő részszempont lenyomata, mely az értékelés során alapul szolgálhat arra, hogy az ajánlatkérő megállapítsa, történt-e keresztfinanszírozás, minden költség megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
1
6
7
8
15