Kommunikációs formák ajánlatkérő és ajánlattevő között

Kérdés: Lehetséges-e közvetlen – például telefonos – kommunikáció egy adott eljárásban az ajánlattevő és az ajánlatkérő között? Kérhet-e az ajánlattevő iratbetekintést az ajánlattételi határidőt megelőzően?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az eljárás lefolytatásának feltétele az írásbeliség, mely nem teszi lehetővé a hivatalos, telefonos kommunikációt a felek között. Az iratbetekintés szabályai továbbra is változatlanok 2013. július 1-jét követően is.Az iratbetekintés kérdését a Kbt. 80. §-ának (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevők nevesítése a hiánypótlásra irányuló felhívásban

Kérdés: Hiánypótlás esetén nevesíthetem-e az ajánlattevőket, hogy kinek milyen adatot kell pótolnia? Ha nem, akkor csak a hiányt írhatom le, és külön levélben kell jeleznem az ajánlattevőnek, hogy mit pótoljon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hiánypótlás esetében javasoljuk az érintett ajánlattevőt is nevesíteni, hiszen az értékelés szakaszában már egyértelmű az ajánlattevők személye. A hiánypótlás nyilvános, mindenki számára elérhető kell, hogy legyen. Az ajánlattevőknek joguk van más ajánlattevők...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Iratbetekintés kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárás esetén a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően iratbetekintést kértünk a nyertes ajánlattevő ajánlatába. A részvételi jelentkezés iratanyagába az ajánlatkérő az iratbetekintést nem tette lehetővé. Helyesen járt el az ajánlatkérő? Az eljárást lezáró döntést követően csak az ajánlattételi szakaszt lehet érdemben vizsgálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iratbetekintés nem korlátozható időben. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi az összegzések megküldését követően, hogy ez mindkét eljárási szakaszra vonatkozik.A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatok (részvételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati elem pótlása

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A részletes költségvetés az ajánlott ellenszolgáltatás részletes kifejtése, egyben az értékelésre kerülő részszempont lenyomata, mely az értékelés során alapul szolgálhat arra, hogy az ajánlatkérő megállapítsa, történt-e keresztfinanszírozás, minden költség megfelelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címke:

Referencia mint üzleti titok

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a referencia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. üzleti titokra vonatkozó definíciója kétféle szempontot ütköztet az alábbiak szerint.A törvény 80. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Vélhetően az ajánlattevő szeretne betekinteni a versenytársaajánlatába, és ellenőrizni kívánja az aláírásokat az ajánlatban. Mivelfeltételezhetően az ajánlattevő elkülönített módon üzleti titokká nyilvánítottaaz aláírási címpéldányt vagy címpéldányokat, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Fényképfelvétel készítése iratbetekintés során

Kérdés: Iratbetekintés során az egyes dokumentumokról készíthetünk fényképfelvételt?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az iratbetekintés nem jelenti az irat sokszorosítását,tartalmának birtoklását, csupán annak megismerését. Ezért ennek megfelelően afényképfelvétel, sokszorosítás nem része az iratbetekintésnek, amelyet ettőlfüggetlenül az ajánlatkérő engedhet, figyelemmel az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. január 9.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdés meglehetősen nagy érdeklődésre tart számot, ezértesetenként ismétlődően is válaszolunk a felvetésekre. A konkrét kérdésre aválasz: igen, mind a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslattekintetében, mind a bírósági szakaszban lesznek jelentős...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 12.
Kapcsolódó címke:

Üzleti titokká minősítés terjedelme, korlátai

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő üzleti titoknak minősíti az egész ajánlatát (cégkivonat, aláírási címpéldány kivételével), jogosan teszi-e?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Nem, az ajánlat érdemben teljes körű üzleti titokkáminősítését nem teheti meg az ajánlattevő, hiszen a Kbt. 73. §-a értelmébenennek korlátai a bírálati szempontok alapján kerülnek értékelésre.A 73. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevő az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:
1
…
7
8
9
…
15