Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra, amely változtatott volna az eredeti (nyertességi) sorrenden,illetőleg hatással van az ellenszolgáltatásra (kötbér mértékének csökkentése,műszaki tartalom szűkítése), nehezen fogadható el, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...való felelősséget – ha jogszabálymásként nem rendelkezik – nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve ha az ezzeljáró hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előnykiegyenlíti;– aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.
Kapcsolódó címkék: