2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben
Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
2. cikk / 2 Hivatalos inflációs rátát meghaladó áremelés
Kérdés: 2006-ban tartós élelmiszer beszerzésére kötöttünk szerződést. Ebben szerepelt, hogy a mindenkori KSH által kiadott fogyasztóiár-indexeket lehet figyelembe venni a termékek árainál. A szállítónk szerint viszont az étolaj, mák, száraz hüvelyesek esetében a fenti indexek nem követik oly mértékben az áremelkedést, mint a valóságban. Szeretné a termékek árát nagyobb mértékben emelni, mint amit a KSH kiadott, hivatkozással a Kbt. 303. §-ára. Megteheti-e ezt a vevővel szemben? A paragrafus szerinti hivatkozást, azaz a beállott körülményt a 2007. évi gyenge terméssel, szárazsággal magyarázza, mely szerint neki a fenti termékeket fél, illetve harmadáron kellene értékesíteni, mint ahogyan beszerzi. Kérdésünk, hogy jogos-e az állítása?