Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy a konkrét közbeszerzési eljárásokismerete nélkül azok jogszerűsége kérdésében nem áll módunkban állást foglalni,ugyanakkor a kérdésben számos olyan információ szerepel, ami jogszerűségiaggályokat vet fel. Nézzük ezeket egyenként!Mindenekelőtt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz – véleményünk szerint – a Kbt. következőelőírásainak összevetésével adható meg.A Kbt. 8. §-ának (1)–(3) bekezdései a következők szerintrendelkeznek: a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék: