Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...kíván eleget tenni, az ajánlatkérő a projektmegvalósításának kezdetén, azaz a befektető kiválasztásakor vizsgálja meg aKbt. alkalmazásának feltételeit. Így az ügylet megvalósítására akár nyílteljárás is lefolytatható. A feltételekkel folytatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék: