Keretösszeg kimerítése körében tett ajánlatkérői rendelkezés értékaránytalansága

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ez a megoldás keretszerződésekben oly módon lenne jogszerűen alkalmazható, ha az ajánlatkérők a keretösszegen belül meghatároznának egy biztos mértéket/összeget/az összeg meghatározott százalékát, amelyet le fognak hívni, és csak a szerződés kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Keretösszeg alkalmazhatósága, értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződésben meghatározott egyszázalékos mértékű keretösszeget. Ezt követően a szerződés azt tartalmazta, hogy a keretösszeg előzőek szerinti túllépése azt jelenti, hogy az ajánlatkérő (illetve a megrendelő) a szerződés módosítása nélkül ebben a mértékben jogosult a keretösszeg túllépésére. Hogyan kell ezt értelmezni, és egyáltalán lehetséges-e egy szerződésben ilyen kitétel alkalmazása jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...látjuk akadályát.Amennyiben az ajánlatkérő opcióként alkalmazza például ezt akeretösszeget, amelyet a meghatározott mennyiségen felül jogosult megrendelni,azaz felhívásában a becsült értékbe beleszámította ezt az összeget, akkorjogszerű a megoldás. Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék: