2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok
Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
2. cikk / 2 Alkalmassági feltételek szigoríthatósága a közbeszerzésben
Kérdés: Mi teszi szükségessé a kiírások során, hogy a pályázókra nézve egyre keményebb gazdasági mutatók szerinti alkalmasságot várjanak el a kiírók? Ugyanakkor elvárják/kiírják a 10-20 százalékos mértékű teljesítési biztosítékok letétét is. Nem lenne célszerűbb csak az egyiket alkalmazni? Mindkettővel sújthatják a pályázókat?