Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. december 13-án (17. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 396

[…] lefolytatott közbeszerzési eljárást jogszerűtlenné – lásd az 5. § (2) bekezdését is –, ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az 5. §-ban foglalt kötelezettség nem teljesítése a Kbt. megsértését jelenti, és így akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a közbeszerzési tervet nem kell "lejelenteni" a Közbeszerzések Tanácsa, vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság számára. Ugyanígy a terv módosítását sem. A Kbt. a közbeszerzési tervvel kapcsolatban csak a nyilvánosság követelményét írja elő, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy bárki hozzáférhessen, belenézhessen a tervbe. Azt azonban nem írja elő a Kbt., hogy a tervet az ajánlatkérőnek például a honlapján és/vagy a Közbeszerzési Értesítőben közzé kellene tennie. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a közbeszerzési terv készítésére vonatkozó kötelezettség kizárólag a klasszikus ajánlatkérőkre, vagyis a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervezetekre vonatkozik; az ún. közszolgáltatókra, vagyis a Kbt. V. és VII. fejezetének hatálya alá tartozó ajánlatkérőkre nem terjed ki e kötelezettség. Mint ismert, a Kbt. – a régi Kbt.-hez képest – differenciáltabb szabályozási megközelítést követ, többek között az ajánlatkérők szerint. E differenciált megközelítés elsődlegesen a jogharmonizációs követelmények teljesítésével indokolható. A közösségi jog ugyanis eltérő szabályokat alkotott az ún. klasszikus ajánlatkérői kör (a tág értelemben vett állami és önkormányzati szervezetek) közbeszerzéseire, illetve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési (elektronikus hírközlési) ágazatokban működő egyes szervezetek (az ún. közszolgáltatók) közbeszerzési eljárásaira. Ennek megfelelően a Kbt. is külön fejezetben szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérő szervezetek közbeszerzéseit (IV. és VI. fejezet; ezt nevezi a Kbt. általános közbeszerzési eljárásnak) és külön fejezetben az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseit (V. és VII. fejezet; ez az ún. különös közbeszerzési eljárás). A közszolgáltatóknak kizárólag az ún. releváns tevékenységükkel (Kbt. 163. §) közvetlenül összefüggő közbeszerzéseik érdekében kell a Kbt. versenyeztetési szabályai szerint eljárnia. Előfordulhat, hogy valamely ajánlatkérő szervezet egyszerre tartozik a IV. és az V. fejezet alanyi körébe, vagyis egyaránt minősül klasszikus ajánlatkérőnek és közszolgáltatónak – lásd a Kbt. 162. § (1) bekezdésének a) pontját. A Kbt. azonban egyértelműen rendezi ezt a helyzetet, kimondva, hogy amennyiben egy szervezet olyan ajánlatkérő, amely a IV. és az V. fejezet hatálya alá is tartozik, a releváns tevékenységével, vagyis a Kbt. 163. §-ában (V. fejezetben) meghatározott valamely tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzésére az V. fejezet eljárási szabályait alkalmazva kell eljárnia, míg a többi közbeszerzésére a […]