Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja
Kérdés
A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. október 16-án (52. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1144
[…] vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására egy, vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit. A kivételeket azonban nem a gazdasági szereplők határozzák meg egyik esetben sem, hanem az ajánlatkérőnek kell bebizonyítania azt, hogy műszaki-technikai sajátosság esetén joga van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A kizárólagos importőri lehetőség fontos eleme ennek, de tekintettel arra, hogy a "vagy azzal egyenértékű" kitétel értelmében, az ajánlatkérő egy adott cég termékét a legritkább esetben szerezheti be, így a kizárólagosság bizonyítása a legkevésbé sem elegendő egy adott cég terméke kizárólagos forgalmazásának jogosultságára hivatkozással. A kivételektől tehát nem tekint el a jogalkotó – a törvény 166. §-a esetében semmiképpen sem, hiszen ott a feltételek szigorúbbak, és a közszolgáltatói ajánlatkérői státushoz kapcsolódik az említett szakasz –, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig kibővíti a műszaki-technikai sajátosságokkal, amelynek bizonyítása meglehetősen nehézkes, és szó sincs a kizárólagos importőri jogosultságok elfogadásáról, ellenkezőleg, még a legtriviálisabb sajátosságot is pontosan kell igazolni a Döntőbizottság felé. Kodifikációs szempontból a kérdezőnek igaza lehet, de nem egyértelmű a helyzet, hiszen a közbeszerzési törvény 296. §-ának b) pontja a hatály alá nem tartozást hivatott kivételként megállapítani, amely a műszaki-technikai sajátosságok miatt jelent eltérést a definíciótól, de valójában az e definíció szerinti kizárólagos jogok védelméről szól, és ebben az esetben rendeli el kivételként alkalmazni az adott szakaszt. Amennyiben tehát hangszerbeszerzés esetében fennáll a műszaki-technikai sajátosság, ami miatt más nem lenne képes teljesíteni az adott beszerzést (amennyiben a kizárólagos jog nem áll fenn, ami feltételezhető), úgy nincs szükség egyáltalán egyszerű eljárás lebonyolítására. […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. október 16-án (52. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1144
[…] vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon, illetőleg az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység folytatására egy, vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit. A kivételeket azonban nem a gazdasági szereplők határozzák meg egyik esetben sem, hanem az ajánlatkérőnek kell bebizonyítania azt, hogy műszaki-technikai sajátosság esetén joga van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A kizárólagos importőri lehetőség fontos eleme ennek, de tekintettel arra, hogy a "vagy azzal egyenértékű" kitétel értelmében, az ajánlatkérő egy adott cég termékét a legritkább esetben szerezheti be, így a kizárólagosság bizonyítása a legkevésbé sem elegendő egy adott cég terméke kizárólagos forgalmazásának jogosultságára hivatkozással. A kivételektől tehát nem tekint el a jogalkotó – a törvény 166. §-a esetében semmiképpen sem, hiszen ott a feltételek szigorúbbak, és a közszolgáltatói ajánlatkérői státushoz kapcsolódik az említett szakasz –, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig kibővíti a műszaki-technikai sajátosságokkal, amelynek bizonyítása meglehetősen nehézkes, és szó sincs a kizárólagos importőri jogosultságok elfogadásáról, ellenkezőleg, még a legtriviálisabb sajátosságot is pontosan kell igazolni a Döntőbizottság felé. Kodifikációs szempontból a kérdezőnek igaza lehet, de nem egyértelmű a helyzet, hiszen a közbeszerzési törvény 296. §-ának b) pontja a hatály alá nem tartozást hivatott kivételként megállapítani, amely a műszaki-technikai sajátosságok miatt jelent eltérést a definíciótól, de valójában az e definíció szerinti kizárólagos jogok védelméről szól, és ebben az esetben rendeli el kivételként alkalmazni az adott szakaszt. Amennyiben tehát hangszerbeszerzés esetében fennáll a műszaki-technikai sajátosság, ami miatt más nem lenne képes teljesíteni az adott beszerzést (amennyiben a kizárólagos jog nem áll fenn, ami feltételezhető), úgy nincs szükség egyáltalán egyszerű eljárás lebonyolítására. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
