Piackutatás a közbeszerzésben


A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. november 6-án (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1170

[…] előkészítésének azon szakasza, amikor nem készül eljárást megindító hirdetmény, felhívás és dokumentáció, tehát a beszerzési tárgy meghatározásának, a becsült érték kalkulálásának, a források megtalálásának fázisában vagyunk. Arra ugyan nehéz választ adni, hogy helyzet- és piacfelmérés között mi a különbség, hiszen egy beszerzési tárgy piacának helyzetfelmérése esetleg jelentheti a szereplők nemzetbiztonsági alkalmasságának kutatását, vagy a beszerzési tárgy helyzetének pontosítását, amely egyelőre nehezen értelmezhető a jogalkalmazók számára. Mindenesetre tény, nehéz szétválasztani az előkészítés fázisát, és amire tekintettel lehet ajánlatkérő, hogy minél kevesebb konkrét információt adjon az eljárás elindításáról, formájáról, azaz a fizikailag megjelenő hirdetményről. A becsült érték meghatározásához viszont minél több, az interneten, egyéb nyilvános fórumokon elérhető információt használjon, amelynek elérésében bátran kérheti a piaci szereplők segítségét. Fizikailag elkészített árajánlat azonban csak abban az esetben készülhet, amennyiben az támogatásra irányuló igény benyújtásához szükséges. Ilyenformán tehát érdemes ódzkodni a hivatalos levelezés és információközlés formáitól, hiszen amennyiben az eljárás dokumentációjába tartoznak, létük kimerítheti a már hivatkozott, 10. § (8) bekezdésében foglaltakat. E szerint: ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet. [A fentiek áttekinthetősége szempontjából fontos, hivatkozott, 10. § (1), (2), (4) és (7) bekezdés rendelkezései a következők: A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (azaz az érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely – az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; – az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; – az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; – az előző három bekezdés szerinti személy hozzátartozója. Nem kell azonban alkalmazni a fentiekben ismertetett bekezdést akkor, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.