Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. január 8-án (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1215

[…] követ el. Ebben az esetben módosította ajánlatát. Nem egyértelmű ugyanakkor a helyzet, ha az ajánlatkérő nem tudja megállapítani, hogy a bírálati szempontoknak megfelelően mi minősül az ajánlattevő ajánlatának. Ez gyakran az ajánlatkérő hibája is, hiszen nem tette egyértelművé, hová kell írni például az egyes részszempontoknak megfelelő ajánlati elemeket. Amennyiben azonban többféle válasz is adható a kérdésre az ajánlat alapján, és az ajánlattevő összevissza árazta az egyes szempontokat, úgy hiába kérdez rá az ajánlatkérő, valójában ez esetben az ajánlattevő csak módosítani tudja ajánlatát, hiszen elkerülendő a félreértéseket megadja az általa vélt egyértelmű választ, amellyel egyben a többi, az ajánlatban szereplő más válaszát is megváltoztatja. Ez a helyzet természetesen elkerülhető az ajánlatban szereplő adatok pontos megadásával és a felolvasólap egyértelmű kitöltésével, de ehhez az ajánlatkérő pontos adatlapjai is sok segítséget nyújtanak. [A Kbt. értelmében az ajánlatkérőnek két irányban van lehetősége "felvilágosításkérésre. A Kbt. 85. §-a arra hatalmazza fel az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőt, hogy írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban – mint ahogyan arra már az előzőekben kitérünk – nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A 87. § (1)-(3) bekezdései pedig a következők szerint rendelkeznek: – ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan […]