Ajánlattevők visszalépésének szabályozása a közbeszerzésben
Kérdés
Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. május 14-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1334
[…] kérdés harmadik részére: az ajánlati kötöttség megsértése és az ajánlati biztosíték lehívhatósága tekintetében nincs jelentősége annak, hogy melyik ajánlattevő jelenti be visszalépését. Az ajánlattevőt (így a későbbi nyertest is) terhelő ajánlati kötöttségről – mint arra már részben utaltunk – a Kbt. 77-78. §-ai rendelkeznek, a következő tartalommal: – az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát; – az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók; – az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik; – az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. A rendelkezések értelmében az ajánlattételi határidőt követően – azaz az ajánlatok felbontása után – az ajánlatok már nem módosíthatók, mert módosításuk az ajánlati kötöttség megsértését jelenti. Az ajánlati kötöttség az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig áll fenn. Ha ajánlatkérő erről nem rendelkezett, akkor a 78. § (2) bekezdés szerinti időpontig, azaz a szerződéskötés időpontjáig áll fenn az ajánlattevők ajánlati kötöttsége. Ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy nem köt szerződést egyik ajánlattevővel sem. Az […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. május 14-én (62. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1334
[…] kérdés harmadik részére: az ajánlati kötöttség megsértése és az ajánlati biztosíték lehívhatósága tekintetében nincs jelentősége annak, hogy melyik ajánlattevő jelenti be visszalépését. Az ajánlattevőt (így a későbbi nyertest is) terhelő ajánlati kötöttségről – mint arra már részben utaltunk – a Kbt. 77-78. §-ai rendelkeznek, a következő tartalommal: – az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát; – az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók; – az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik; – az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. A rendelkezések értelmében az ajánlattételi határidőt követően – azaz az ajánlatok felbontása után – az ajánlatok már nem módosíthatók, mert módosításuk az ajánlati kötöttség megsértését jelenti. Az ajánlati kötöttség az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig áll fenn. Ha ajánlatkérő erről nem rendelkezett, akkor a 78. § (2) bekezdés szerinti időpontig, azaz a szerződéskötés időpontjáig áll fenn az ajánlattevők ajánlati kötöttsége. Ez alól csak az az eset jelent kivételt, ha az ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy nem köt szerződést egyik ajánlattevővel sem. Az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
