Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. február 18-án (75. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1535

[…] keretrendszerben a jogorvoslati eljárás kérelemre és hivatalból indulhat az alábbiak szerint. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (összefoglalóan: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Az előző bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését, – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; – a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. A fentiek szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt (Kbt. 322-323. §-ai). A törvény 326. §-a értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, a 328. § és 329. § szerinti esetekben indítja meg. Az ellenőrző szerv tevékenységét tehát elsősorban a hivatalból történő indítás érinti, amelyre a rendelkezésre álló határidők jóval hosszabbak, ugyanakkor a kezdeményező szerv kötelezettségei is széleskörűek, ahogy azt a közbeszerzési törvény 327. §-ában láthatjuk. A 327. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: – a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; – az Állami Számvevőszék; – a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; – a közigazgatási hivatal; – a kincstár; – az országgyűlési biztos; – a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; – a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet. A (2) bekezdés értelmében az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a Kbt. 323. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott […]