Keretmegállapodás egy ajánlattevővel


Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. november 9-én (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2128

[…] a Kbt. 4. §-ának 12. pontja tartalmazza. Eszerint keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. A Kbt. IV. fejezete az alábbiak szerint határozza meg a keretmegállapodásos eljárás lefolytatásának feltételeit. A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására – 136/A. § (1) bekezdés. Az V. fejezet esetében pedig az alábbiak szerint. A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 13. cím szerinti nyílt eljárást, vagy a 14-16. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából – 232. § (1) bekezdés. Az eljárás első részében tehát klasszikus ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos, míg közszolgáltató ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy hirdetmény […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.