"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége
Kérdés
Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. január 11-én (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2193
[…] tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; – a közalapítvány; – a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; – az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; – az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; – az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni; – a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet - a)-k) pontok. Esetünkben az adott cég a h), i) vagy j) pont alapján kerülhet a Kbt. hatálya alá. Amennyiben azonban létrehozataláról nem jogszabály rendelkezik – h) pont –, nem közérdekű, illetőleg ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység céljából hozták létre – i) pont –, vagy az önkormányzat nem alaptevékenysége ellátására hozta létre, úgy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Tehát tekintettel a létrehozatal, illetőleg tevékenysége körülményeire, az érintett cégnek magának kell eldöntenie, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A hatály alá tartozás tehát 100 százalékos mértékű állami tulajdon esetében sem automatikus. [A 2/A. § szerinti gazdálkodó szervezetek Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket – a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2010. január 11-én (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2193
[…] tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; – a közalapítvány; – a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; – az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve hogy e bekezdés a)-g) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; – az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; – az a jogképes szervezet, amelyet e bekezdés a)-i) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni; – a 2/A. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet - a)-k) pontok. Esetünkben az adott cég a h), i) vagy j) pont alapján kerülhet a Kbt. hatálya alá. Amennyiben azonban létrehozataláról nem jogszabály rendelkezik – h) pont –, nem közérdekű, illetőleg ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység céljából hozták létre – i) pont –, vagy az önkormányzat nem alaptevékenysége ellátására hozta létre, úgy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Tehát tekintettel a létrehozatal, illetőleg tevékenysége körülményeire, az érintett cégnek magának kell eldöntenie, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A hatály alá tartozás tehát 100 százalékos mértékű állami tulajdon esetében sem automatikus. [A 2/A. § szerinti gazdálkodó szervezetek Nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket – a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
