Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. január 31-én (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2591

[…] ajánlatkérő; – legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből – a két szélsőérték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen – a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, – a választott műszaki megoldásra, – a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, – az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, – az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy – az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a későbbiekben ismertetendő (10) bekezdés szerint közzétették. Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot. Az adott ágazatért felelős miniszter az előzőek szerinti, (6) bekezdés szerinti külön jogszabályok, illetve kollektív szerződések, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződések köréről, továbbá az azokban megállapított munkabérről és az ahhoz kapcsolódó közterhekről folyamatosan tájékoztatja a Közbeszerzések Tanácsát. A Közbeszerzések Tanácsa a fenti, (9) bekezdés szerinti információkat általa kialakított egységes formában a honlapján teszi közzé legfeljebb a megállapításuk napját követő egy évig – Kbt. 86. § (1)-(7) és (9)-(10) §-ai. Az idézett rendelkezések szerint tehát az ajánlatkérőnek a kirívó ellenszolgáltatást az ajánlat egésze, az ajánlat egy része (részajánlattétel esetén), illetve az árra vonatkozóan alkalmazott egy vagy több részszempont vagy alszempont esetén legalább egy rész- vagy alszempont tekintetében kell vizsgálnia a törvény 86. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított 15 százaléknál nagyobb eltérés esetén. […]