Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén


A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. június 6-án (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2697

[…] elveszíti, és a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörébe tartozó okból meghiúsultnak minősül. Másképpen fogalmazva a szerződéskötési kötelezettség az ajánlattevő mulasztása miatt megszűnik. Ebből következően az ajánlatkérő nem köti meg a nyertessel a szerződést. Az eljárás ezen szakaszában az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása már nem értelmezhető (már csak azért sem, mert az adott ajánlat csak akkor lehetett nyertes ajánlat, ha érvényes volt), az ajánlat érvényes marad annak ellenére, hogy a szerződés nem jön létre. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő az eredményhirdetésen második helyezettet hirdetett, az a […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.