Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően


A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. augusztus 14-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3224

[…] lehet érteni a hasonlóság fogalmát?Az értelmezés szerint hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak (élelmiszerek, irodabútorok, olyan áruk, melyeket tipikusan egy adott területen működő gazdasági szereplő tartana az árukészletében). Például a C-574/10. számú ügyben az Európai Bíróság a szolgáltatások tartalmi hasonlósági körében elegendőnek tartotta, hogy általánosságban a szolgáltatások természete, a megvalósítandó munkák tervezése és annak ellenőrzése azonos volt.Az egyetlen közbeszerzés jellemzője a fenti tényezők mellett az időbeli összefüggés is, amely nem feltétlenül jelent teljes egyidejűséget vagy folyamatosságot, de ha egyes szerződések megkötése között valamilyen oknál fogva hosszabb idő telik el, az megbonthatja a beszerzések egységét. A beszerzések egy egységként történő értékelését az uniós gyakorlat értelmében egyéb tényezők is alátámaszthatják adott esetben, például az egységes tervezés és döntés. A C-574/10. számú ítéletben az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem meghatározhatók egy beszerzés funkcionális egységét illetően.A főszabály tehát, hogy nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésének értékét akkor sem, ha az ajánlatkérő már mindkét beszerzésre rendelkezik forrással. Egybe kell azonban számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak, akkor is, ha az ajánlatkérő még nem rendelkezik mindegyik szerződésre forrással. Az uniós források gyorsabb és hatékonyabb felhasználásához is hozzájárul, véli az indokolás, ha a hazai szabályozás nem követeli meg az eltérő projektekhez kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítását, feltéve hogy sajátos körülmények – például az ajánlatkérő egy időben összevontan bonyolítja le a beszerzést az egyes projektek könyvelésének – nem alapozzák meg kifejezetten a szerződések egységét.A funkcionális szemlélet alapján tehát azt sem lehet kimondani, hogy többféle tárgyú szerződés értéke biztosan nem lehet egybeszámítandó. Vannak olyan szorosan és szükségszerűen egybetartozó vegyes tárgyú beszerzések, amelyek részekre bontása jogellenes lehet, mint például árubeszerzés során a beállítás és üzembe helyezés.Előbbi szabályokat teszi teljessé a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése, mely ez idáig is létezett, mégis a logikus részekre bontás tilalmát így oldja fel, most már összhangban az irányelvek szövegével és céljával: a (2) bekezdéstől eltérően mindig a törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként.Fenti esetben tehát a szabály mégis kiengedi az egybeszámított érték kevesebb mint 20 százalékát a közösségi rezsimből, azonban az alábbi (4) bekezdés értelmében csak nemzeti rezsimben történő beszerzés erejéig. Azaz a nemzeti rezsim kivételeinek alkalmazását nem teszi lehetővé a szabály.A 18. § (4) bekezdése értelmében tehát, amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatók azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (120. §). A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.